A hazai kezdetek (1967–1972)

Full text search

A hazai kezdetek (1967–1972)
Több szakmai előadás és egyetemi kurzus mellett e csoport korai eredményeit több fontos publikáció dokumentálja. Elsőként Stegena, Horváth és Ádám 1971-es cikkét kell említeni, amelyben arra jutottak, hogy a magnetotellurikus szondázásokkal kimutatott regionális kéregszerkezeti anizotrópiák a lemezhatárokon végbemenő szubdukcióval vagy akkrécióval állnak kapcsolatban. E következtetés jelentőségét bizonyítja, hogy a csak tudományos újdonságokat közlő Nature című folyóiratban jelent meg. A hazai alkalmazási lehetőségek és következmények első nagyvonalú felvázolását Stegena (1971) adta meg az Általános Földtani Szemlében megjelent hosszabb tanulmányban. Géczy alapvető lemeztektonikai munkái 1972-ben magyarul, majd 1973-ban angolul jelentek meg. Ezekben – a különböző jura időszaki faunaprovinciák elterjedésének vizsgálata alapján – definiálja a kárpát-pannon térség mezozoikumi lemeztektonikai egységeit, és eredeti, jelentősen eltérő paleogeográfiai helyzetüket. 1972-es munkájában máig tartó érvénnyel állapítja meg: „Magyarországon a Magyar Középhegység eredetileg a Tethys déli peremének karbonátos platformjához tartozott. A Mecsek és a Villányi-hegység viszont a tágabb értelemben vett északi prekomplexumhoz. A mai fordított elrendeződés a stabil afrikai és európai lemezek közti kisebb lemezrészek utólagos vízszintes eltolódásából adódik.” Géczy ezzel alátámasztotta Argand grandiózus korai koncepcióját, ugyanakkor továbbfejlesztette azzal a felismeréssel, hogy a Mecsek-Villányi egység nem afrikai, hanem európai eredetű kontinentális fragmentum.
E sorok szerzőjének legfontosabb önálló munkája e korból A szilárd Föld fizikája címmel 1972-ben megjelent egyetemi jegyzet. Ez az első – és több mint egy évtizedig az egyetlen – hazai tankönyv, amely részletesen ismerteti az új globális tektonikai elmélet alapjait, és a Föld geofizikai jellemzőit a lemeztektonikai szemlélet alapján foglalja egységbe. Ezen a jegyzeten 15 év geológus hallgatói nőttek fel, akik számára a lemeztektonika természetes és nyilvánvaló alapszemlélet lett. Addig azonban még sok mindennek kellett megtörténnie.
A lemeztektonikai elmélet másik korai letéteményese Szádeczky-Kardoss Elemér és a mögötte álló kutatócsoport volt. Szádeczkyt akkoriban igen sokan a magyar földtudomány elhivatott vezérének, és európai rangú, nagy formátumú tudósnak ismerték el. Tudományos tevékenységét alapvetően ez az elhivatottság-tudat és a hatalmi pozíció irányította. Bár a lemeztektonikáról először Stegena közvetítésével értesült, mivel mindig nyitott volt az új eszmék iránt, a teljes elméletet rögtön magáénak érezte. Számára a legvonzóbb a lemeztektonika multidiszciplináris jellege volt, amely meggyőződése szerint elvezet egy magasabbszintű, integrált földtudományhoz. Ezt „geonómiának” nevezte, s magát ezen tudomány megteremtőjének tekintette. A Magyar Tudományos Akadémia X. (Föld- és Bányászati Tudományok) Osztálya Közleményei című lapot 1971-től kezdve a Geonómia és Bányászat főcímmel látta el, és az első szám beköszöntőjében meggyőződéssel vallotta: „Az új geonómiai szintézis most a föld- és bányászati tudományok egyes ágait külön-külön is beláthatatlan következményekkel megtermékenyítheti. Hatása kiterjed azonban az életjelenségeket kutató tudománycsoportokra is, sőt a társadalomfejlődés tempóját is megváltoztathatja”. Ennek szellemében adja ezen első kötet teljes terjedelmében kitöltő munkája címéül: „Az új globális tektonika mozgás-mechanizmusa és kapcsolatai a Föld és az élet fejlődésével”. Szádeczky geonómiai tevékenységét ehelyütt nem kívánjuk sem áttekinteni, sem értékelni; figyelmünket a szorosan vett lemeztektonikai szempontból minősíthető eredményekre korlátozzuk.
A lemeztektonikai folyamatok közül Szádeczky figyelmét elsősorban a kőzetlemezek alátolódása (szubdukciója) keltette fel, és ma már elmondhatjuk, hogy egész további tektonikai munkássága során ez inspirálta legjobban fantáziáját. Magát a mechanizmust illetően értékes eredményekre jutott annak hangsúlyozásával, hogy a szubdukciós zónákban a mélyre kerülő üledékes kőzetekből, gőzfázisban felszabaduló víz kölcsönhatásba lép a mélyebb kéreg és köpeny kőzeteivel, s ezúton befolyásolja a vulkanizmust. Amikor azonban ennek a gőznek a szerepét annyira túlértékelte, hogy a kőzetlemezek mozgékonyságát az asztenoszféra tetején kialakult „gőzpárnával” magyarázta, olyan következtetésekre jutott, amelyek nem bizonyultak helytállónak. A kárpát-pannon-dinári terület alpi korú (felső-kréta–neogén) szubdukciós zónáinak rekonstruálása során arra következtetett, hogy a két legfontosabb betolódási zóna „sebhelye” (szuturája) a kárpáti szirtövben, illetve a dinári ofiolitos övben található. További szubdukciós öveinek (magyar középhegység-peremi, mecseki, alföldi flisöv-menti) valódi természetéről azonban akkor és azóta is megoszlanak a vélemények. Számos további gondolata ugyanakkor termékeny talajra hullott és megújulva továbbfejlődött. Ilyen volt mindenekelőtt az „Adriátisz-tüske” szerepének felismerése a középmediterrán-alpi térség tektonikai fejlődésében.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi