A Tethys
A Tethys
Mintegy 280 millió éve (a paleozoikum vége felé) a korábbi, egységes szuperkontinensbe, a Pangea belsejébe kelet felől nagy, v-alakú öböl mélyült. Ez a hatalmas öböl mint egy olló nyílt szét a triász és a jura időszakokban, egyre távolabb sodorva Laurázsiát Gondwanától. Középvonalában folyamatosan új óceáni kéreg képződött. Ezt a kinyíló óceáni medencét nevezzük Tethysnek. Kőzetté vált üledékei megtalálhatók az Alpoktól a Himalájáig, a Földközi-tenger keleti része pedig utódjának tekinthető. A hazai mezozoikumi üledékes és magmás kőzetek jelentős része a Tethys nyugati medencéjének területén keletkezett. Az Atlanti-óceán kinyílása következtében az Afrikai-lemez egyre inkább közelített Európához, ami a Tethys fokozatos szűkülésével, később az Alpok, a Kárpátok és más fiatal európai hegységek felgyűrődésével járt. Mintegy 80 millió évvel ezelőtt, az egykor több ezer kilométer széles Tethysnek már csak a keleti medencéje (Neo-Tethys) maradt meg az akkor még Afrikához tartozó India, illetve Ázsia között. India észak felé sodródásával azonban ez is egyre szűkült, végül bezáródott, s felgyűrődött Földünk legmagasabb hegylánca, a Himalája.
