A kisalföldi Duna-teraszok anyaga az Alpok, valamint a Kis-Kárpátok kristályos és üledékes kőzeteiből áll (gneisz, csillámpala, granitoidok, mészkövek). Az Alpokban oly gyakori hasadékkitöltő kvarctelérek, illetve a kvarcitlencsék és -sávok lepusztulásából származó, változatos színű kvarcitkavicsok is előfordulnak. Ha folyásirányban vizsgáljuk a kavicsanyag összetételét, megfigyelhetjük, hogy a viszonylag puhább kőzetek – mint pl. a mészkő – egyre kisebb méretűek lesznek, és a mennyiségük is csökken a keményebb kőzetekhez (elsősorban a kvarcithoz) viszonyítva. Érdekes változást figyelhetünk meg a kavicsanyag összetételének változásában Komáromtól lefelé. Az északról befolyó Vág, majd még lejjebb a Garam az eddigiektől eltérő összetételű kavicsokat hoz az Északnyugati-Kárpátokból, és a délről befolyó kisebb folyóvizek, főleg a Gerecse hegység lepusztulástermékei is átalakítják a hordalék összetételét. Ismét megnő a mészkő és a homokkő részaránya, újabb típusú metamorfitokkal, granitoidokkal találkozhatunk, sőt a Selmeci-hegység miocén andezites-dácitosvulkáni kőzetei is felbukkannak. Döntő változást tapasztalhatunk a Duna visegrádi-szorosi áttörésénél, ahol is ugrásszerűen megnő a folyó hordalékában a Börzsönyből és a Visegrádi-hegységből származó amfibolandezit, -dácit és gránátos andezit törmelékeinek mennyisége. Budapesttől északra azután a Budai-hegység triász és eocén mészkövei, valamint dolomit és kevés fiatal homokkő is bekerülnek a folyóba. Mivel ezek a kőzetek nagyrészt szintén puhák, méretük és menynyiségük dél felé haladva viszonylag gyorsan csökken, és ismét a nagyon kemény kvarcit válik uralkodóvá.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.