A Kárpát-medence földtörténetében számtalanszor kedveztek a körülmények a szerves maradványok szénülésének; a mai Magyarország területén a Mecsek jura időszaki feketekőszene és a dunántúli eocén barnakőszenek a legjelentősebbek. Építőkő-bányászatunk ma is elegendő nyersanyaggal rendelkezik, és még számottevőbbek a különleges fizikai-kémiai tulajdonságaikért bányászott egyéb nemérces ásványkincsek. Kitermelésük során azonban a gazdasági és környezetvédelmi szempontokra sokkal jobban oda kell figyelnünk.
A Kárpát-medence széntelepei édesvízi és tengerparti körülmények között egyaránt képződhettek. A szén a talajvízszint megemelkedésével létrejött medencék gazdag növényvilágából képződött. A vízszint és az üledékgyűjtő méretének változása, illetve a partvonal eltolódása következtében az egymás mellett keletkezett képződmények olykor egymás fölött is megtalálhatók. Ugyanígy a tengerpartokon képződött kőszénrétek is nagy számban alakulhattak ki. A kőszénsorozatokat a szén és az üledékgyűjtőben lerakódott egyéb, meddő kőzetek (homok, agyag, márga stb.) építik fel. A kárpáti országokban – a sziléziai előtér karbon időszaki feketekőszenén kívül – feltétlenül meg kell említsük a Mădăraş hegység lábánál épült Nyitrabánya (Handlová) és Nyitranovák (Nováky) miocén barnakőszenét, Máramaros oligocén barnakőszenét, az Erdélyi-medence és a Tatros-völgy szórványos, oligocén–miocén barnakőszén-előfordulásait, az Erdélyi-középhegység (pl. Nagybáród (Borod) kréta–miocén–felső-pannon kőszénféleségeit, a Petrozsényi-medence talán mind közül legfontosabb, jó minőségű (26 000 kJ/kg fűtőértékű) oligocén barnakőszenét, és a Szörényi-érchegység [Resicabánya (Resiţa), Kiskrassó (Lupac), Kemenceszék (Secu), Stájerlakanina (Anina), Domány (Doman)] kisebb mennyiségű, karbon, illetve jura időszaki feketekőszenét.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.