300 millió éves emlékek

Full text search

300 millió éves emlékek
Hazánkban a Velencei-hegységben, valamint a Mecsek hegységtől délkeletre húzódó Geresdi-dombság területén („Mórágyi-rög”) fordul elő gránit a felszínen. Képződése hegységképződéshez kapcsolódott.
A velencei-hegységi gránitbatolit az ún. Balaton-vonal mentén húzódó granitoid kőzetsorozat egyedüli felszíni képviselője. Képződése mélybe süllyedt kontinentális lemezszegély megolvadásával, az olvadék magasabb régióba vándorlásával, majd kikristályosodásával történt. Miután az olvadék egy hidegebb agyagos környezetbe nyomult, annak anyagát átalakította, kontaktizálta. A velencei-hegységi gránit viszonylag egynemű kőzet, uralkodó típusa a biotitos monzogránit, ásványai a kvarc, ortoklász, plagioklász és biotit. A gránitos olvadék elkülönült részéből kissé eltérő jellegű kőzetváltozatok is kialakultak. A kristályosodás során a magmakamra egyes részein a maradékolvadék illó anyagokban feldúsult, és ez megnövelte némely ásvány kristályosodási képességét. Ennek hatására óriási, több tíz centiméteres kristályok képződtek. Az így megszilárdult kőzetet gránitpegmatitnak nevezzük. Ez általában néhány méter átmérőjű fészkeket alkot a gránittesten belül, mint ahogyan az a Bencze-hegy oldalában látható. Egy másik kőzet-változat az aplit. Ez a gránitosodás legvégső szakaszában képződik, amikor a gránitbatolit már megszilárdult. A hűlés miatti összehúzódás következtében a magmás testben repedések, rések képződnek, amelyekbe a mélyből az olvadék utolsó maradékai benyomulnak és kikristályosodnak. A repedések vastagsága legfeljebb néhány méter, ám gyakran kilométer hosszúságban követhetők. Mivel a környezet ilyenkor már hidegebb, és az olvadék menynyisége kicsi, finomszemű kőzet kristályosodik, amelyben csaknem kizárólag színtelen elegyrészek, kvarc és alkáli földpátok vannak. Ennek oka, hogy a színes elegyrészekbe belépő vas-, titán- és kalciumionok már hiányoznak a maradékolvadékból. A késői hidrotermális átalakulás egyik jellegzetes, kőzettanilag legérdekesebb típusa a berezitesedés, melynek terméke a berezitesedett gránit. E folyamat során az oldatok hatására az elsődleges ásványok közül először a biotit, majd később a földpátok is átalakulnak, és végül szericitből-kvarcitból álló fehér-halványzöld színű kőzet keletkezik. A gránit eredeti szövete azonban még jól felismerhető.
Az üdén rendkívül kemény gránit a külső erőknek kitéve általában gyorsan aprózódni kezd, széttagolódik, végül murvává esik szét. Ennek oka, hogy a különböző ásványok a hőingadozás hatására eltérő mértékben tágulnak, illetve húzódnak össze. A kőzet szétesését elősegítik a szemcsék és a sok repedés mentén szivárgó oldatok is, amelyek a téli hidegben számtalanszor megfagyhatnak. A lazító hatásnak a kőzettömb csak akkor áll ellent, ha hidrotermális hatásra előtte átkovásodott, vagy ha kevésbé repedezett. Mivel a kőzet éppen a repedések meghatározta élek és sarkok mentén aprózódik, a széttagolódó, nagy tömbök (népi nevükön gyapjúzsákok) egyben maradhatnak, miközben környezetükben (esetleg alattuk is) a kőzet szétmállik és elszállítódik. Így keletkezett a Pákozdtól északra látható, híres ingókő is.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi