A Kárpát-medence – a Magas-Tátrától keletre egy kisebb területtől eltekintve, amelynek vizét a Dunajec és Poprád folyók gyűjtik össze – a Duna vízrendszerébe tartozik. Ez a helyzet azonban igen fiatal; a vízhálózat mai alapvonalai csak a legutolsó tengeri-tavi elöntést követően, változások sorozatán keresztül, a pleisztocén folyamán alakultak ki.
A miocén kor folyamán, mint azt a földtörténeti fejezetben olvashattuk, az addig általában nagyobb területen felszínen lévő, a mai medencetérszínek helyén húzódó, paleo- és mezozoikumi „alaphegységi” vonulatok – máig felszínen maradt részeik kivételével – egyenetlenül süllyedni kezdtek. Egyes süllyedő felszínrészek – a mai Kisalföld, Alföld – hosszú beltengeri-beltavi elöntés alá kerültek (Pannon-tó), mások pedig – főleg az emelkedésnek indult mai alpi-kárpáti-dinári hegységvonulatok közötti peremeken – az emelkedő térszínekről oda irányuló folyódelták hordalékanyagaival rövid idő alatt szárazulattá töltődtek.
A vízrendszer kialakításának meghatározásában a nagyszabású miocén-pleisztocén vulkáni tevékenység is részt vett. A vulkánosság – mint a lemeztektonikai és földtörténeti fejezetekben láttuk – részben még szigettengerben ment végbe, részben viszont már a medencefeltöltődés idején; eredményeként egyrészt a Kárpátok belső oldalán, külön övezetként nagyszabású vulkáni vonulat jött létre, másrészt hol a Kárpátok vonulataihoz, hol a medence belsőbb területeihez kapcsolódva kisebb-nagyobb bazaltvulkáni központok működtek.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.