Dunai szelvények
Dunai szelvények
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékének kutatócsoportja az elmúlt években a Dunán, a Tiszán és Balatonon végzett szeizmikus méréseket. Ezek közül a dunai „látott” a legmélyebbre. A Mohácstól Csepelig mért szelvénysorozat a Duna alatti üledékek felső 500 méterét mutatja. A szelvények felső részén 3–4 méter, az alsó tartományban 10 méter volt a felbontás, azaz az ennél vékonyabb rétegek már nem látszanak.
Milyen képet mutat egy dunai szelvény? Közvetlenül a mederfenék alatt 30–40 méter vastagságban viszonylag nyugodt, közel vízszintes rétegzésű folyóvízi hordalék található. Ez alatt már nem vízszintes településűek a rétegek, hanem a kvarter (negyedidőszaki) üledékek aljával szöget zárnak be. Ezt a markáns határt, amelyet az erózió alakított ki, diszkordanciának vagy unkonformitásnak nevezzük. A bemutatott példán látható unkonformitás, mint kiderült, a pannóniai és a kvarter rétegeket választja el egymástól, és egy csaknem 5 millió éves üledékhézagot képvisel. A pannóniai üledékben gyűrődések és vetők nyomozhatók. A vetők melletti és feletti pannóniai üledékek deformáltak, tetejüket lefejezte az erózió.
Dunai szelvény Uszod közelében és értelmezett változata (Horváth Ferenc és társai nyomán). A piros kivastagított vonalak oldalelcsúszásos vetőket jelölnek. A szelvény függőleges túlmagasítása 5-szörös
A felsorolt bélyegek nemcsak ezt az egy dunai szelvényt jellemzik. A folyó több szakaszán is megtalálhatók a különböző nagyságrendű gyűrődések és oldalelcsúszásos vetők. A megkutatott területen mindenütt kimutatható a negyedidőszaki folyóvízi hordalék alatt húzódó markáns unkonformitási felület. Ez a Pannon-medence korábbi, nyugodtabb időszakát követő tektonikai újraéledését jelzi, amely a pliocénban–pleisztocénban kezdődött.
