A pleisztocén-pliocén üledékes összletben lévő fő vízadó képződményeket a Pannon-medence nagy részén 50–100 m-t meghaladó vastagságú agyagos, homokos fedőösszlet takarja, amelyen keresztül általában 100 évnél hamarabb nem tud átjutni egy vízrészecske, így a vízadót megvédi a felszíni eredetű szennyeződésektől. A függőleges szivárgási sebességek a viszonylag kevés csapadék miatt jelentősen kisebbek, mint a lehetséges maximum. A peremi területeken – ahol a vízadó rétegek a felszínt, illetve a sekély, jó vízvezető zónát ferdén metszik – védettség szempontjából rosszabb a helyzet, s védtelennek tekinthetők a csak vékony (talaj-) réteggel fedett kavicsteraszok is. A parti szűrésű vízadó képződmények természetesen a folyó oldaláról is sérülékenynek tekintendők. A mezozoikumi karbonátos kőzetek felszíni kibúvásai teljesen védtelenek, ott viszont, ahol ezeket néhányszor 10 m vastag finomszemű fedőréteg takarja, lényegesen kedvezőbb a helyzet.
A felszíni szennyeződésekkel szembeni védettség az adott földtani, hidrológiai és hidraulikai viszonyoktól függ. Ez utóbbiakat a vízkivételek jelentősen módosítják: a veszélyeztetettség az általuk előidézett vízszint-süllyedéssel (depresszióval) arányosan növekszik.
A települések fesorolása a felszínalatti vizek védelme szempontjából (1996. évi helyzet)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.