Víz-, növény- és kertkultúrák

Full text search

Víz-, növény- és kertkultúrák
A Kárpát-medence egészségfenntartó értékeként már a középkorban számontartott hévizeiről Georg Wernher: De admirandis Hungariae aquis (Magyarország csodálatos vizeiről) címmel 1549-ben Baselban megjelent könyve fél évszázad alatt hat kiadást ért meg, és egész Európában elterjedt. Jellemző a fürdőkultúrára, hogy a Csáky család 1609. évi magyar nyelvű urbáriuma szerint Pöstyénfürdő lakói rendszeresen tartottak fizetővendégeket, „kik be iönek az hövizbe”. A 19. század folyamán kifejlődött a balatoni fürdőélet, Balatonfüreden például tízféle gyógykúrát ajánlottak. Gyógyhatásuk miatt népszerűek voltak az erdélyi sóbányák mellett keletkezett sóstavak és az alföldi sziksós tavak, s nyerték el az ország más hévizeivel együtt világhírüket Budapest fürdői.
Magyarország virág- és növénykultúrájára az európai gyakorlat jellemző. Őshonos és a különböző országokból és földrészekből behozott növényeinek gyógyító hatásával évszázadokon át éltek a laikus orvoslók, a borbélyok és az orvosok. Melius Juhász Péter (1536–1572) Herbarium. Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól című, 1578-ban Kolozsvárott megjelent könyve kora tudományos szintjén ismerteti a Kárpát-medence növényeit. A Batthyány Boldizsár udvarának vendégszeretetét élvező Carolus Clusius (Charles de Lécluse, 1526–1609) németalföldi botanikus könyvet adott ki a Magyarországon, Ausztriában és a szomszédos tartományokban megfigyelt ritkább növényfajokról (Rariorum aliquot stripium per Pannoniam, Austriam…, Antwerpen, 1583); Beythe András (1564–1599) Németújvárott 1595-ben megjelent Fives könyve Clusius magyar növényfajta-névjegyzékét is felhasználva írja le a növények természetét és hasznait.
Az ország kertkultúrája, amint Rapaics Rajmund és Zádor Anna kimutatta, némi lépéshátránnyal az európai fejlődést követte. A Közép-Duna medence ősi időkbe visszanyúló és a római korban már jelentős kertkultúráját az államalapítás után a szerzetesrendek fejlesztették tovább. Az első ismert kolostorkert a pannonhalmi bencés szerzetesek kertje. A várkertekről, Mátyás király reneszánsz díszkertjéről Bonfini és Oláh Miklós leírásai tudósítanak. Nevezetesek a 16–17. századi kastélyok reneszánsz és barokk kertjei, az orvosi kertek, botanikus kertek; híres Lippay György érsek pozsonyi kertje érdekes ugrókútjaival és labirintusával, az erdélyi fejedelem, Apafi Mihály radnóti kertje és a kismartoni Esterházy kastély francia kertje. A 19. századi tájkertek, angol kertek szép példái egyrészt Bolza Péter tiszakürti kertje, ahol az erdőből kibontva monumentális részleteket hoztak létre, másrészt az épített táji látvány távlataival József nádor alcsúti kertje. A falusi temetőkertek szigorú virágszimbolikus rendjét a felejtés mosta el; Budapest parkjai és kertjei – az ország értékes növényegyütteseit őrző botanikus kertjeivel együtt – nagyrészt a második világháború áldozataivá lettek, vagy a tulajdonváltás következtében keletkeztek bennük pótolhatatlan veszteségek. A cinkotai Batthyány kastély parkja csak egy a sok eltűnt kert közül.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi