Közép-Európa keleti határvidéke, az enyhén kifelé hajló ívben északról délre futó Keleti-Kárpátok két nagyobb vonulatsorba rendeződve, ezen belül négy szerkezeti sávban jeleníti meg a kárpáti gyűrődésövezetet. Hatalmas takarók építik fel mind a belső-kárpáti ún. kristályos-mezozoikumi övet, mind a terebélyes külső és a csak északon felbukkanó belső flisövet, és az egész Kárpátokban itt a legszebb a legbelül húzódó, az Erdélyi-medencére tekintő vulkáni vonulat, amely máig megőrizte fiatal formáit.
A mintegy 250 kilométer hosszan Romániában húzódó Keleti-Kárpátok északon az Északkeleti-Kárpátok szerves folytatásaként indul. Önálló nagytájként való bemutatását – szomszédjától való elválasztását – voltaképpen csak a hagyományos tagolás indokolja, mert, mint korábban utaltunk rá, sem a szerkezet, sem a felépítés, sem a domborzat, de még a vonulatok csapásiránya sem különíti el tőle élesen.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.