A Bükk a Mátraerdő (Északi-középhegység) magyarországi részének legnagyobb átlagmagasságú tagja. Nagy-fennsíkja ötven 900, ezen belül tizenegy valamivel 950 méter fölé emelkedő bércet, tetőt, ormot hordoz. A túlnyomórészt felső-karbon–jura időszaki mészkövekből, valamint hasonló korú palákból és különböző vulkáni kőzetekből álló hegység mai, főként karsztos vonások meghatározta arculata a harmadidőszak utolsó negyedében, mintegy 8–10 millió éve kezdett kialakulni.
Minthogy kőzetfölépítését, formakincsét, növény- és állatvilágát tekintve a Bükk egyaránt az ország egyik legkülönlegesebb tája – amiért is java 1977 óta nemzeti park –, bemutatására az átlagosnál tágabb teret szentelünk.
A hegység neve a 17. századig vezethető vissza. Bél Mátyás remek országleírásában (1730–1735) már „mons Bikke” alakban szerepel, ami vagy a hegység terjedelmes bükköseire vezethető vissza, vagy a bércszerű magaslatot jelölő „bik” szóból származik (Bikk-bérc, Róna-, Pirító-, Bánya-, Odvas-bükk, Andó-bik).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.