A Duna vízgyűjtőjéhez közvetlenül tartozó, az Alföld hazai területének mintegy kétötödrészét kitevő dunai Alföld felszínét a fejlődés feltöltő szakaszában a Duna és az Ős-Sárvíz formálta. A szárazon maradt felszíneken eolikus felszínformálás, futóhomok-képződés zajlott, de a lösz és a fiatal ártéri üledékek is jelentősek. A dunai Alföld morfológiai képe igen változatos: a Duna- és Dráva-menti síksági területeket övzátonyok, elhagyott folyómedrek, ártéri szintek, a Duna–Tisza közi hátságot széleróziós formák, a lösszel fedett Mezőföldet löszös hátak, eróziós-deráziós völgyek és futóhomok-területek élénkítik.
A dunai Alföldhöz soroljuk a Váctól Mohácsig húzódó Dunamenti-síkságot (vagy miként a kötet tájbeosztásában, Alföldi-Dunamentét), a Duna–Tisza közi hátságot, a Bácskai-síkvidéket, a Mezőföldet és a Drávamenti- (vagy Alsó-Dráva-) síkságot.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.