A Kisalföld (Góczán László)
A Kisalföld
(Góczán László)
(Góczán László)
A Kisalföld az Alpoktól és a Kárpátoktól közrefogott dunai medencéknek nagyság szerint második tagja. A területét kettészelő Duna mentén nyugat felé a nála kisebb Bécsi-medencével a Brucki- és a Dévényi kapun – Porta Hungarica –, keletre pedig a közel tízszerte nagyobb Alfölddel a Visegrádi szoroson keresztül áll kapcsolatban.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés a Kisalföldi Dunától északra fekvő részét Csehszlovákiának juttatta. Magyarországé maradt a Dunától délre eső részéből 5500 km2, míg a Pándorfalvi (Parndorfi)- síkságot Ausztriához csatolták. A második világháború utáni párizsi békeszerződés „Pozsonyi hídfőként” a Mosoni-Duna kiágazásától az osztrák határig terjedő három magyar lakosságú községet is Csehszlovákiához csatolta. (Ez tette lehetővé, hogy a közelmúltban önálló állammá lett Szlovákia egyoldalú döntéssel a Duna szigetközi szakaszát a szlovák fennhatóságú területen megépített oldalvízcsatornába terelje; bővebben lásd az utolsó fejezet Bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló részét.)
A medence jellemzői
A Kisalföld tájai
Egyenlőtlen süllyedések a földtörténeti múltban
Feltöltött és letarolt síkságok
A Dunához igazodó vízrajz
Enyhe éghajlat negatív vízmérleggel
Változatos talajtakaró, visszaszorult természetes növényzet
A Szigetköz
