Az Északi-középhegység előterében a Közép-Tiszavidék irányába lejtő terület, amely a Gödöllői-dombságtól kelet-északkeleti irányba a Szerencs-patak völgyéig húzódik.
A hordalékkúp-síkságot az Északi-középhegységből az Alföldre érkező folyók építették. A közép-alföldi területek erőteljes süllyedése miatt legyezőszerűen kiszélesedő, vastag hordalék-kúprendszer alakult ki. A vízfolyások – a hordalékkúp-fejlődés törvényszerűségeinek megfelelően – gyakran változtatták futásirányukat, miközben mélységében-szélességében egyaránt változatos szemcseösszetételű üledéket halmoztak fel. A hordalékkúpok épülése a pleisztocén végéig tartott. Akkor a szerkezeti mozgások következtében a Tisza a jászsági süllyedék irányába fordult és kettészelte a déli-délkeleti irányba nyúló hordalékkúpokat.
A hordalékkúp-síkság felszínére – a felszínfejlődésből adódóan – a folyóvízi formák (holtágak, morotvák) jellemzőek. A hordalékkúp-síkság magasabb, szárazabb részein a pleisztocén végén futóhomokformák is képződtek, amelyeket többnyire köpeny borított be. Az antropogén formák közül a Csörsz-árok, a kunhalmok, az agyag- és vályoggödrök, valamint a kavicsbányák tavai a legjellemzőbbek. A hajdani erdőssztyepet az ember teljesen átalakította.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.