A hegység aljzata és építőkövei

Full text search

A hegység aljzata és építőkövei
Az ország legidősebb metamorf képződményeihez sorolható a Felsőregmec-Vilyvitány térségében – az országhatár mentén – felszínre bukkanó gneisz- és csillámpala-összlet, amely (még megerősítendő koradatok szerint) több mint 900 millió évvel ezelőtt képződött. Az ennél fiatalabb, eredetileg ordovíciumi, de a kaledóniai hegységképződéskor metamorfózist szenvedett porfiroid-fillitet csak mélyfúrásokból ismerjük. Még fiatalabb, variszkuszi orogenezis következménye, hogy az idős gneisz és csillámpala az ordovíciumi porfiroid-fillitbe pikkelyeződött, amint azt a Felsőregmec 1. számú fúrás bizonyítja.
Az egész Eperjes-Tokaji-hegység egy észak-déli csapású vulkanotektonikus süllyedéket követ. Ennek nyugati szegélyét a Hernád törésvonalrendszere alkotja; míg a süllyedékben az idős képződményekből álló (alaphegységi) aljzat 2000–3000 m-es mélységben van, addig a vonaltól nyugatra, a Cserehátban a fúrások az aljzatot már 500 és 1000 m között elérték. A miocén vulkanitokban talált zárványok alapján feltehető, hogy a Tokaji-hegység abaúji, nyugati oldalán is a Cserehát aljzata folytatódik. A még fiatalabb, karbon-perm időszakot képviselő homokkő, konglomerátum, agyagpala ismét az északkeleti részen bukkan elő; e kőzetek a vilyvitány-felsőregmeci, már ismertetett képződményeknek a variszkuszi orogenezist követő lepusztulása során képződtek. Nagyobb felszíni kibúvásai a határ túloldalán, a Zempléni-dombvidék délnyugati részén vannak Nagytoronyánál. Ezt követően folyamatos szárazföldi üledékképződés vezetett át a perm-triász vörös és tarka homokkőből, aleuritból, palás agyagból álló képződményeibe. Az előző időszak termékeihez hasonlóan ezek is csak a Zempléni-dombvidéken vannak a felszínen, a magyar oldalon közel 1000 m mélységben fúrták meg őket.
A mezozoikum kőzetei a paleozoikumiakhoz hasonló helyzetben, tehát a határ túloldalán a felszínen, a magyar oldalon fúrásban találhatók. A triász időszak sötétszürke, lemezes mészköve dolomitos közbetelepüléseket is tartalmaz. A sátoraljaújhelyi Su. 8. jelű fúrás jura képződményeket tárt fel, amelyek Északkelet-Magyarországon korábban ismeretlenek voltak. A kréta időszakban indult hegységképződést követő kiemelkedés és lepusztulás, úgy tűnik, egészen a miocénig tartott.

A Tokaji-hegység földtani képződményeinek vázlatos idő- és térbeli kapcsolata idealizált szelvényen.
1 – Prevulkáni aljzat; 2 – Felső-bádeni piroklasztit-szint tengeri üledékek közbetelepülésével (14–15 millió év); 3 – Felső-bádeni tengeralatti és szubvulkáni intermedier vulkanitok (15–13 millió év); 4 – Alsó-szarmata piroklasztit-szint, félsós brakkvízi üledékek közbetelepülésével (13–11 millió év); 5 – Alsó-szarmata riolit lávadómok és lávafolyások; 6 – Szarmata andezites-dácitos vulkáni működés; 7 – Közbetelepülő riolit piroklasztit-szint; 8 – Felső-szarmata intermedier lávafolyások (11–10 millió év); 9 – Legfiatalabb (pannóniai) riolit és riodácit (10 millió év); 10 – Legfiatalabb (felső-szarmata – alsó-pannóniai) intermedier lávafolyások (10–9 millió év); 11 – Olivinbazalt (9,4 millió év)
Ha a felszíni és felszínközeli képződményeket feltüntető vázlatos földtani térképen a miocén kor legfontosabb képződményeire, a hegységépítő vulkanitokra rápillantunk, rögtön kiderül, hogy a Tokaji-hegység hazai vulkáni hegységeink közül a legváltozatosabb anyagú, és szerkezetét, a kőzetek képződési módját tekintve is a legösszetettebb hegységünk. A vulkáni kőzetek összetételt tekintve két szélső tagjával, a riolittal és bazalttal együtt a teljes átmeneti (intermedier) kőzetsor megtalálható a riodácittal, dácittal és andezittel együtt, sőt az utóbbi kőzet két változattal is képviselve van. Ezek közül a gyakoribb a piroxénandezit szilícium-dioxidban gazdagabb típusa, míg a „bázisosabb”, valódi piroxénandezit kisebb jelentőségű.
Az anyagi összetétel döntően meghatározza mind a szerkezetet, mind a képződési módot. A nagy SiO2-tartalmú riolit és riodácit esetében a viszkózus lávafolyások (pl. Erdőhorváti, Szokolya) mellett gyakoriak a lávadómok (pl. a Tarcal és Abaújszántó közé eső dombok) is. Itt a nagy viszkozitás és víztartalom következtében a vulkáni tevékenységet heves robbanásos működés jellemezte, gyakoriak a riolit többszáz méteres vastagságot elérő piroklasztit-takarói, hullott piroklasztit- és többé-kevésbé összesült ignimbritváltozatai (az Erdőbényei-félmedencében, Bodrogkeresztúr és Abaújszántó között; lásd e képződményekről a Vulkanológia című részt).
A dácit és andezit esetében a kisebb SiO2-tartalom és viszkozitás következményeképpen kisebb robbanásosság jellemző, a piroklasztitok az összes intermedier anyag legfeljebb felét teszik ki; gyakori a lávafolyások váltakozása piroklasztittal típusos rétegvulkáni szerkezetekben (pl. legvastagabban egy Baskó melletti fúrásban, vagy a Tokaji Nagy-hegyen és a bodrogszegi Cigány-hegyen). Megjelenik a tenger alatti bazalt párnalávához hasonló gömbhéjas elválása, valamint a hialoklasztitokhoz hasonló peperit is (pl. tállyai vagy füzérkajatai fúrás). Felszíni lávafolyások esetén az autobreccsásodás is gyakori (pl. a tokaji Tarmak-bányában), ami azután átvezet a típusos blokklávákhoz (pl. a boldogkőújfalui kőtenger eredetileg ilyen blokklávafolyás lehetett). Gyakoriak a sekély mélységben megrekedt, kisebb szubvulkáni testek: klasszikus példáik az erdőbényei Mulató-hegy vagy a tállyai Kopasz-hegy (ma kőbányák). Éppen az utóbbi példa ugyanakkor azt is mutatja, mennyire felszínközeli intrúziókról lehetett szó, mivel a Kopasz-hegy kőzetével megegyező piroxénandezit kisebb lávafolyásokként is megjelenik.
Végül a bazalt a Tokaji-hegység legfiatalabb kőzetének tekinthető; a hegység déli részén egy Sárospatak melletti mélyfúrás tárta fel.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi