A Visegrádi-hegység fejlődése a triász időszakig nyomozható; a terület több mint kétszázmillió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14–15 millió éves – középső-miocén – vulkánosság alakította ki: a kisebb dagadókúpok és lakkolitok mellett két hatalmas vulkáni üst, úgynevezett kaldera rekonstruálható.
Noha a Visegrádi-hegység jelenlegi arculatát a 14–15 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanizmus határozza meg, földtörténeti múltjának eseményei mintegy 225 millió évre, a felső-triászra visszamenőleg rekonstruálhatók. Akkoriban – mint a lemeztektonikai fejezetben olvashattuk – a Visegrádi-hegység a Dunántúli-középhegység részeként az afrikai kontinens északi, sekélytengerrel borított peremén helyezkedett el; környezete a mai Perzsa-öbölhöz, illetve a Bahama-zátonyokhoz vagy a Yucatáni-félszigethez volt hasonló.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.