Paleozoikumi ősnövénymaradványok
Paleozoikumi ősnövénymaradványok
A Kárpát-medence legidősebb ősnövénymaradványai a karbon időszakból származnak. Mint ismeretes, az időszak a kőszén latin nevéről kapta nevét, mivel Szilézia, Csehország, a Ruhr-vidék vagy Anglia nagy feketekőszén-telepeinek anyaga ekkor halmozódott fel a felgyűrődő variszkuszi hegyláncot övező mocsaras-lápos területeken. A Kárpát-medencében kitermelésre érdemes karbon kőszéntelepek nem ismeretesek, csak a kőszenes rétegsorokhoz hasonló, növénymaradványokat is rejtő folyóvízi és tavi eredetű üledékek. Így a karbon késői szakaszában élt növények maradványai váltak ismertté a Füle környékén (Balatonfő) felszínre bukkanó konglomerátum finomszemcsés kőzetváltozataiból. A levél- és törzsmaradványok között előfordulnak zsurlók (Calamites), ősi tobozosok (Cordaites), páfrányok (Pecopteris), páfránylevelű nyitvatermők (Neuropteris), valamint a késői karbonban virágkorát élt, zsurlószerű Sphenophyllum. Hasonló korú, ám szegényesebb a Tokaji-hegységben Felsőregmec mellett kis területen felszínre bukkanó, a szlovákiai oldalon viszont jóval elterjedtebb karbon üledékek flórája. Ugyancsak a karbon időszak utolsó szakaszából származó ősnövénymaradványok kerültek napvilágra a Mecsek hegység délnyugati előterében mélyített fúrásokból. A felszíntől legkisebb mélységben Téseny környékén található homokkő-rétegsor rossz megtartású flórájára a fentebb említett nemzetségek mellett a páfránylevelű nyitvatermő Alethopteris jellemző. Hasonlóképpen, az ősnövényeket tartalmazó karbon üledékek jelenleg csak a mélyben, több tíz, akár több száz méter vastag fiatalabb üledékekkel eltemetve ismertek a Dél-Dunántúlon. Bizonyosan felszínen voltak azonban a földtörténeti „közelmúltban”, mintegy 15–20 millió évvel ezelőtt, ugyanis – mint az Apróra tört hegységek című részben olvashattunk róla – kavicsként megtalálhatók a Mecsek miocén korú konglomerátumában. Az első ősnövény-leletek is kavicsokból kerültek elő az 50-es évek végén, 60-as évek elején, lendületet adva a kőszéntelepekkel kecsegtető karbon rétegsor utáni kutatásnak.
Clathoropteris páfránylevél töredéke a mecseki alsó-jurából. A skála hossza 5 cm
A perm időszakot Kárpát-medence nagy területein szárazföldi, folyóvízi és tavi üledékek képviselik, melyek olykor ősnövénymaradványokat is tartalmaznak. A Mecsek hegység nyugati részén jelentős területeken perm időszaki kőzeteket találunk. Az uránércet is tartalmazó rétegsor szürke homokkövének Kővágószőlős környéki feltárásaiból a fenyőfélék legkorábbi képviselőinek (Ullmannia, Voltzia) levél- és tobozmaradványai gyűjthetők, de előfordulnak korai páfrányfenyők is. A flórát Oswald Heer 1887-ben megjelent, szép kőnyomatú táblákkal illusztrált monográfiája ismerteti. A bányákban végzett vizsgálatok során kiderült, hogy az uránérc gyakran a homokkő anyagát lerakó egykori folyó által összehordott, szénült növényi maradványokhoz kötődik: a feltételezések szerint a bomló növényi anyag reduktív környezete segítette elő az uránásványok kiválását. A Balaton-felvidék perm időszaki homokkőrétegeiből hasonló, ám rosszabb megtartású növényi maradványok ismertek.
