A geokémia a környezetvédelem szolgálatában

Full text search

A geokémia a környezetvédelem szolgálatában
Az ásványok és kőzetek geokémiai kutatásai közelebb visz a Föld életének megismeréséhez. A változatos természeti folyamatok több milliárd év alatt alakították ki bolygónk jelenlegi arculatát. A rajta megtelepedő élővilág sokáig szerves egységet alkotott az őt tápláló Földdel. Az ember fellépésével azonban megbomlani látszik a hosszú időn keresztül kialakult egyensúly. Tudósok sora vizsgálja, hogy milyen veszélyekkel jár ez a beavatkozás. Valóban katasztrófa felé haladunk? Habár naponta jelennek meg nyugtalanító hírek a környezetrombolásról, mégsem könnyű egyértelmű választ adni erre a kérdésre. A geokémia a maga eszközeivel igyekszik hozzájárulni e kutatásokhoz. Az óceáni kagyló- és csigahéjak 18-as tömegszámú oxigénizotóp-tartalmának mérésével például követni lehet a Föld hőmérséklet-változásait. A jelentősebb éghajlatváltozások idején nemcsak a hőmérséklet, hanem a tengeri üledékek foszfát-, karbonát- és szervesanyag-tartalma is módosul. A negyedidőszaki klímaingadozások eljegesedések és felmelegedések váltakozásában nyilvánultak meg. Korunk egyik legégetőbb kérdése, hogy vajon az emberiség egyre növekvő széndioxid-kibocsátása közvetlenül befolyásolja-e az éghajlatváltozást. A kutatók az óceán, valamint antarktiszi jégfuratok magmintáin végeznek oxigén-izotópos méréseket. Az adatok egyre gyűlnek, az értelmezésükben azonban még vannak vitás pontok.
A környezet-geokémia a kőzet-talaj-víz-levegő-élőlények-mesterséges képződmények rendszerben vizsgálja az elemek eloszlását és vándorlását. A kémiai elemek migrációját számos tényező befolyásolja. Vannak olyan elemek (pl. alumínium, titán, króm), amelyek a földfelszínen kis mozgékonyságúak. Az ólom, a kadmium és a réz savas közegben mobilis, bázisos környezetben viszont kicsapódik. A kalcium, a stroncium, a fluor és a bór a környezeti feltételektől függetlenül mozgékony. Bizonyos természeti képződmények, például érctelérek környezetében egyes elemek rendkívüli mértékben feldúsulhatnak (ezt geokémiai szóródási udvarnak nevezik). E jelenség segítséget nyújt az érckutató geológus munkájához. Az embernek a természetbe való beavatkozása lassíthatja vagy gyorsíthatja az elemek vándorlását, ami egyes területeken elemhiányhoz, máshol feldúsuláshoz vezethet. A meddőhányók, ipari létesítmények, hulladéktelepek környezetében szintén kialakulhatnak geokémiai szóródási udvarok, amelyek feltérképezése egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is rendkívül fontos.

Elemek áramlása és geokémiai szóródási udvarok természetes és mesterséges képződmények környezetében
1968-ban egy dallasi konferencián elsőrendű téma volt a környezet-geokémia és az egészségállapot kapcsolata, amelyből egy új tudományág, a geomedicina nőtt ki. A vizsgálatok arra irányulnak, hogy milyen összefüggések vannak egyes területek földtani felépítése, az elemek geokémiai eloszlása és egyes betegségek megjelenése között. A táplálék és a víz makro- és mikroelemtartalmát a környezet talajtani és földtani-geokémiai sajátságai határozzák meg. A regionális geokémiai felmérések az 1970-es évektől kezdve indultak meg. Céljuk, hogy minél több területről készüljön olyan térkép, amely tájékoztatást ad a kémiai elemek földtani okokra visszavezethető koncentráció-eloszlásáról (ezt geokémiai háttérnek nevezik), valamint az egyéb (pl. antropogén) okokkal magyarázható anomáliákról. Ezek a felmérések kőzet-, hordalék-, talaj- és növényminták kémiai elemzésén alapulnak. A Föld egyes országaiban meginduló ún. tájgeokémiai térképező munkát az UNESCO, az IGS (Nemzetközi Geológiai Unió) és az IGCP (Nemzetközi Földtani Korrelációs Program) által 1988-ban létrehozott Nemzetközi Geokémiai Térképezési Program fogja össze. Magyarországon az 1980-as évek végétől folynak ilyen irányú vizsgálatok. Az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének kutatói Andó József vezetésével egy kelet-cserháti modellterületen végeztek környezet-geokémiai térképező munkát. Az alsó ábra e munka egyik eredményét, a mozgékony ólom (Pb) területi koncentráció-eloszlását mutatja. A kisebb, homogén parcellákra osztott területen többnyire a geokémiai háttérnél kisebb ólomkoncentráció jellemző, kivéve egy lejtőlábi sávban, ahol andezit és mészkő érintkezik egymással. A különböző kőzettípusokon áthaladó, eltérő kemizmusú oldatok keveredése során bizonyos elemek, például az ólom, helyileg feldúsulnak. A számos elemre elvégzett térképező kutatómunka rámutatott az elemek koncentráció-eloszlása, a földtani felépítés, valamint az elemmigrációt befolyásoló tényezők szoros kapcsolatára. Az egész országra kiterjedő egységes tájgeokémiai alaptérkép hasznos alapot nyújthat majd a geomedicina és környezetvédelem gyakorlati munkájához.

Tájgeokémiai térkép: a mozgékony ólom (Pb) területi koncentrációeloszlása egy kelet-cserháti mintaterületen, a felszínközeli talajban és hordalékban

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi