A kőzettestekben fellépő feszültségtér látványos jelenségeket képes produkálni: pusztító földrengések jelentik az egyik, nagyszabású hegyláncok képződése a másik végletet. Ugyanezek az erők töréseket, üledékes medencéket, gyűrt hegységeket hoznak létre; mi több, képesek meghajlítani akár az egész földkérget is. Az elmúlt 15 év kutatásai kiderítették, hogy a feszültségirányok viszonylag nagy területen – akár egy egész kontinensen – közel homogénnek tekinthetők (ezek az ún. feszültség-provinciák). Ezek az irányok jól tükrözik a térség geodinamikájának főbb jellemzőit. Ha például két kőzetlemez egymásnak ütközik, térrövidülés és összenyomás(kompresszió) lép fel – jellemzően orogén hegyláncokra merőlegesen. Az óceáni medencék keletkezésénél tágulás és húzásos feszültség(tenzió) figyelhető meg. Ha tehát ismerjük a kőzetekben meglévő feszültségteret, fontos következtetéseket vonhatunk le az adott területre ható geológiai folyamatok főbb jellemzőire és azok jelentőségére nézve. Különösképpen igaz ez a rendkívül bonyolult felépítésű Pannon-medencére és környékére: a medencefejlődés és -tágulás időszaka ugyanis a földtörténeti közelmúltban befejeződött. A végbement, illetve ma is folyó tektonikai rendszerváltás a területre jelenleg ható kompressziós erőkben nyilvánul meg; az idő viszonylagos rövidsége miatt azonban a térrövidülés jellemző szerkezeti stílusjegyei csak nehezen ismerhetők fel. Számítógép segítségével ugyanakkor a medence deformációja és feszültségtere kiválóan modellezhető, így lehetőség nyílik a kárpát-pannon térség jelenkori (neo-) tektonikájának jobb megértésére.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.