Édesvízi mészkövek és folyóvízi teraszok

Full text search

Édesvízi mészkövek és folyóvízi teraszok
Az édesvízi mészkő (travertino) jellegzetes éghajlati adottságok közepette képződött kőzet. A képződés üteme, valamint megszakadása jelzi az adott éghajlati változás időbeli lefolyását és a terület felszínfejlődésének jellegét.
A Kárpát-medence karbonátos kőzetanyagú hegységeinek, illetve sasbérceinek peremén a teraszokon és hegylábfelszíneken – 10–12 szintben – különböző korú édesvízimészkő-rétegek helyezkednek el. Vizsgálatukkal pontos domborzati és általános fejlődéstörténeti eseménysorozatot tudtunk rekonstruálni. Az édesvízi mészkövek lépcsőzetesen egymás felett elhelyezkedő szintjei két csoportra különíthetők. (Az előfordulási szinteket a legalacsonyabb tengerszint feletti magasságú helytől [Budapest, Római fürdő, 107 m] a legmagasabbig [Budai-hegység, Sváb-hegy–Normafa-tető, 493 m] sorszámoztuk, s ennek alapján T1–T12 jelzést kaptak.)

A paksi löszfeltárások és fúrások összesített szelvénye Pécsi Márton nyomán. Th1-DH2 – humuszos szintek; MF – Mende Felső talajkomplexum; BD – Basaharc Dupla talajkomplexum; BA – Basaharc Alsó talaj; MB – Mende Bázis talaj; PD – Paks Dupla talajkomplexum; PDK – Paks-Dunakömlődi talaj; függőleges szaggatott vonal – fiatal löszök; talpas vastag szaggatott vonal – idős löszök; pontozás – homok; x – vulkáni tufa; fehér nyilak – eltemetett deráziós völgyek; fekete nyilak – eróziós réteghiányok. Az ábra bal oldalán a magnetosztratigráfiát tüntettük fel: a fekete csík a jelenlegi (Brunhes) normál, a fehér az idősebb (Matuyama) fordított polaritást jelzi. A Jaramillo egy rövidebb, normál polaritású esemény volt 0,90–0,97 millió évvel ezelőtt
Az alacsonyabb – völgyoldali teraszokra települt – sorozat tagjai (T1–T7) 107–240 méteres magasság között elég szorosan követik egymást. A magasabb – idősebb pliocén és felső-miocén korú geomorfológiai szintekre települt – sorozat tagjai (T8–T12) helyenként jelentős magassági hézaggal következnek egymás után, és az alsóbbaktól kőzettanilag is különböznek.
Az alacsony sorozatot sikerült a Duna, illetve mellékfolyóinak teraszaival korrelálni. A T1 jelzésű édesvízi mészkő az első ármentes (II/a. számú) teraszon települ, a T2 jelzésű a második ármentes teraszt (II/b.) fedi be, s a sor folytatódik tovább egészen a T5-szintig, amelyet pl. Budapesttől közvetlenül északra, az V. teraszon találunk. A T5, T6, T7 travertino-szintek a Gerecse-hegységben fejlődtek ki a legszebben, ahol is a Duna V., VI. és VII. számú teraszain, esetenként mellékfolyók teraszain települnek.
Néhány típusosan teraszra települt édesvízi mészkőnek az abszolút korát is sikerült Th/U-módszerrel meghatározni. Ilyen módon az I. számú ártéren lévő édesvízi mészkő fiatalabb, mint 11 ezer év. A II/a. terasz T1 fedője 27–33 ezer, a II/b. teraszon lévő T2-é 70 ezer, a III. teraszon lévő T3-é 190 ezer, a IV. teraszon lévő T4-é több mint 350 ezer éves. Az édesvízi mészkőbe zárt löszrétegekből paleomágneses adatokat is sikerült nyerni; ezek alapján a T4 szint 700 ezer évnél fiatalabb normális, a T5 szint – alsóbihari –, amely az V. teraszra telepszik, ennél idősebb, fordított mágnesezettségű. A budai Várhegy (T4) és az Ürömi-hegy (T5) édesvízi mészkövében talált faunaleletek szintén meglehetősen jól rögzítik a képződmények középső-, illetve alsó-pleisztocén (fiatalabb része) korát. Az idősebb, T6–T7 jelzésű édesvízi mészkövek képződési ideje alsó-, illetve felső-villányi-kislángi korúnak bizonyult.

Geomorfológiai szintek a Nyugati-Gerecsében Dunaalmás és Dunaszentmiklós szelvényében Pécsi Márton, Scheuer Gyula, Schweitzer Ferenc, Márton Péter és M. A. Pevzner szerint.
tI – a Duna holocén ártere; tIIa–tVI – a Duna és a Tatai-folyó pleisztocén teraszszintjei és hordalékkúpjai; tVII – a Duna felső-pliocén terasza; PI–PII – pliocén hegylábfelszín; mI–mII – felső-miocén abráziós színlő és deltakavics; OM – oligo-miocén terresztrikus kavicsfoszlányok kréta időszaki tönkfelszínen; T1–T7 – negyedidőszaki édesvízi- mészkő-szintek, kronológiai tagolással: T1 – holocén korú forrásmészkő; T2 – würm végi-idősebb holocén, 14 ka (ezer év); T2b – riss/würm, 127 ka; T3a – riss2 végi, 135 ka; T3b – riss2 kezdete, 190 ka; T4 – mosbach, 350 ka; T5 – cromer, 960-730 ka; T6 – felsővillányi faunával, 1,6–1,4 Ma (millió év); T7 – felsővillányi faunával, 1,8–1,6 Ma; T8–T9 – pliocén kori édesvízi mészkövek; T10 – csarnótai gerincesfauna-előfordulással; T11 – felső-miocén édesvízi mészkő, Unio wetzleri gyakori előfordulásával; T11–T12 – felső-miocén édesvízi mészkő abráziós szinteken, vagy deltakavics a hajdani Pannon-tenger partján

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi