Legyetek az én követőim, mint én * is a Krisztusé.
Dícsérlek pedig titeket atyámfiai, hogy én rólam mindenben megemlékeztek, és a miképen meghagytam néktek, * rendeléseimet megtartjátok.
Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; * a Krisztusnak feje pedig az + Isten.
Minden férfiú, a ki befedett fővel imádkozik avagy prófétál, * megcsúfolja az ő fejét.
Minden asszony pedig, a ki befedetlen fővel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az ő fejét, mert egy és ugyanaz, mintha megnyiretett volna.
Mert ha az asszony nem fedi be fejét, nyiretkezzék is meg, hogy ha pedig éktelen dolog asszonynak megnyiretkezni, vagy megberetváltatni, fedezze be az ő fejét.
Mert a férfiúnak nem kell befednie az ő fejét, mivel ő az Istennek képe * és dicsősége; de az asszony a férfiú dicsősége.
Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a * férfiúból.
Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem * az asszony a férfiúért.
Ezért kell az asszonynak hatalmi jelt viselni a fején az angyalok miatt.
Mindazáltal sem férfiú nincs asszony nélkül, sem asszony férfiú nélkül az * Úrban.
Mert a miképen az asszony a férfiúból van, azonképen a férfiú is az asszony által, az egész pedig az Istentől.
Magatokban * ítéljétek meg: illendő dolog-é asszonynak fedetlen fővel imádni az Istent?
Avagy maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki?
Az asszonynak pedig, ha nagy haja van, ékesség az néki; mert a haj fátyol gyanánt adatott néki.
Ha pedig * valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek.
Ezt pedig tudtotokra adván, nem dícsérlek, hogy nem haszonnal, hanem kárral gyűltök egybe.
Mert először is, mikor egybegyűltök a gyülekezetben, hallom, * hogy szakadások vannak köztetek; és valami részben hiszem is.
Mert szükség, * hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek + ti köztetek.
Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés:
Mert kiki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl.
Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy az Isten gyülekezetét vetitek-é meg, és azokat szégyenítitek-é meg, * a kiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek.
Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: * hogy az Úr Jézus + azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,
És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg * eljövend.
Azért a ki * méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.
Próbálja * meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,
Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.
Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.
Mert ha * mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.
De mikor ítéltetünk, az * Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.
Azért atyámfiai, mikor egybegyűltök az evésre, egymást megvárjátok.
Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyűljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem.