II.
189II.
A képviselőház január 15-dikén tárgyalta a két indítványt.
Madarász József előadta az okokat, a melyek őt indítványa előterjesztésére késztették.
Tisza Kálmán a helyzet megfontolása után alig birta magát tartóztatni a gyanútól, hogy a közjogi bonyodalmak alkotmányos megoldására nincs meg a komoly szándék a döntő körökben. Ily körülmények között inkább, mint valaha lett volna kedve annak indítványozására: mondja ki az országgyűlés, hogy még csak szenvedőleges részt sem akar venni az alkotmányossággal űzött lelkiismeretlen játékban. Ha sokáig tart a jelenlegi helyzet, ennek kimondása nem is lesz elkerülhető; ettől most még visszatartja az a tekintet, hogy próbáljunk meg az ország lakosai érdekében mindent, hogy «ezen törvényellenesen, újabban reáróni szándékolt aránytalan teher alól ki tudnók-e menteni». Elfogadta tehát a feliratot, s «ha – mert alig lehetne ellene talán mást mondani – nem olyan is a hang, a mely méltán felizgatott kedélyeinkhez illenék, az ország és népe úgy fogja ezt tekinteni, mint annak jelét, hogy legméltóbb felgerjedésünket is le birjuk küzdeni, midőn az ő java úgy kivánja». Egyidejűleg azonban kifejezte azon meggyőződését is, hogy ha a feliratnak sikere nem lenne, ezzel elérkeznék a percz, midőn a képviselőháznak ország és világ előtt ki kell jelentenie, hogy az engesztelékenységben elment a legszélső határig, s hogy ily körülmények között tovább működnie teljesen lehetetlen.
A képvisedőház átalánosságban elfogadta a feliratot, s az elnök kijelentésére, hogy következik a részletes vita, a nagy többség ezt hangoztatta: «Elfogadjuk!»
Csanády Sándor a házszabályokra hivatkozva, a szakaszonkint való felolvasást követelte.
Deák Ferencz: Az elvben elfogadott feliratnak szakaszonkint való felolvasása a szabályokban ki van mondva, a szabályoktól pedig még a többségnek sem lehet eltérni, csak az unanimitásnak. Mihelyt tehát vannak, kik a pontonkint való felolvasást kivánják, ettől eltérni nem lehet, habár csak egy, vagy egy-két tag kivánná is. Magam is óhajtom, hogy a felirat pontonkint olvastassék fel.
A képvéselőház, minden vita nélkül, részleteire nézve is elfogadta a feliratot.
190A főrendiház január 17-dikén tartott ülésében tárgyalta a képviselőház feliratát.
Wenckheim Béla báró felszólította a főrendeket, hogy összes akarattal tegyék azt magukévá.
Cziráky János gróf hozzájárult a felirathoz, mint a mely «számtalan hazai szentesített törvények útmutatása szerint, alkotmányunknak vitális lényegéből merítve» készült. Arra nézve azonban, a mit a felirat az alkotmány tényleges visszaállításáról mond, kötelességének ismerte annak kijelentését, hogy «az állandó, tartós siker biztosítása tekintetéből most is az 1848 : II., III. és IV. t.-czikkek előleges revisióját okvetlen és mellőzhetlen szükségnek tartja».
A főrendek elfogadták a képviselőház feliratát.
