Byzantium
Byzantium, Βυζαντιον, a mai Kosntantinápoly (Stambul) világhírű város a Bosporusnak a Propontisba való betorkolásánál Calchedonnal átellenben alapítására számos monda van, így pl. hogy a megarai Byzas alapította Kr. e. 658-ban, de szó van róla már az Argonauták mondájában. Annyi bizonyos, hogy már a legrégibb időkben belátták e pont világkereskedelmi fontosságát, nem csoda hát, ha a híres Χρυσοκερας (aranyszarv) körül annyi harcz folyt. Valószinüleg megarai gyarmatosok telepedtek itt meg először, de Corinthus szintén részt igényelt magának a város alapításában, mely szerencsés fekvésénél fogva nagyon hamar virágzásnak indult. A kelet és nyugat között vívott kemény harczokban nevezetes szerep jutott a városnak. Az ión fölkelés leveretése után a perzsák boszújától rettegő lakosok a calchedonbeliekkel együtt a Pontus Euxinusnál Mesembria gyarmatba költöztek, B. pedig szétromboltatott. Herod. 6, 33. A perzsa rombolás után a spartai Pausanias szerezte vissza a helléneknek (477 Kr. e.), de a dór jellegű várost, mely negyven stadiumnyi területén újra nagy tengeri hatalom lőn, kényuralmával az athenaeiek karjába kergeté; ezeknek B. a világkereskedelem miatt úgyszólván életfeltétel volt, viszont B. lakói az athenaeiektől várták a perzsák ellen való biztonságukat. Thuc. 1, 94. 128. 131. Nep. Paus. 2. A peloponnesusi háborúkban is sok versengés tárgya volt B., mely leginkább Athenaehoz szított. Thuc. 2, 9. Macedoniai Fülöp szintén sokat küzdött B.-ért, de annak szövetségétől Demosthenes elvonta (De corona 304. 308. de Chers. 93. Phil. III, 115); később Fülöp az ókor egyik legnevezetesebb ostromát intézte ellene. Athenae annyira lekötelezte segítségével, hogy Kr. e. 340-ben Athenae lakóinak polgárjogot adott. Bár sokat szenvedett a szomszédos thraxoktól (Polyb. 4, 45), majd a gallusoktól, kereskedelme, vámjai és termékeny talaja révén új virágzásnak indult, melyet megtartott a rómaiak alatt is, kik alkotmányát meghagyták s a civitates liberae közé sorolták (pro eximiis suis beneficiis, Cic. de prov. cons. 4, 6). Sokat szenvedett Byzantium Septimius Severus császár alatt, mivel Pescennius Nigerhez csatlakozott, nemkülönben a barbarok betörései miatt. Új korszaka kezdődik Nagy Constantinusszal, ki 330-ban Kr. u. a birodalom új székhelyévé tette, Róma mintájára hét halmon építette fel és Constantinopolisnak (Κονσταντινουπολις) nevezte. A tizennégy kerületre osztott s megerősített város kerülete kb. 9 klm-re tejedt. K. J.
