Eumolpus,
Eumolpus, Ευμολπος, mesés dalnok, harczos és Demeternek papja. Szülei Posidon és Chione, Boreas leánya voltak; Thraciából vándorolt be Eleusisbe, a hol a benlakóknak Athenae ellen viselt háborújában segítségére volt, míg csak Erechtheus (l. ezt) meg nem ölte. Vele együtt estek el fiai, Phorbas és Immaradus. Egy másik hagyomány szerint csak Erechtheus és Immaradus estek el, de holttestök felett békére lépett Athenae és Eleusis, még pedig úgy, hogy Eleusis meghódolt, de a mysteriumok kizárólagos gondozását kikötötte magának. Ezeket a mysteriumokat állítólag E. alapította, ő is viselte gondjukat Celeus leányaival egyetemen. Hymn. Hom. in Cererem 154. 476. A mysteriumok titokzatos szolgálata azután meg is maradt E. utódainak, az Eumolpidáknak (l. ezt) kezén. Ugyancsak E. nevére a legkülönbözőbb természetű szerepléseket vezették vissza. Orpheusszal egyetemben ő oktatja Midast a lantverésben; a fogadalmi imák (τελεται) az ő műve; ő oktatja be az embereket a szőlőtermelésre és gyümölcsészetre. Plin. n. h. 7, 199. Ezen sokoldaluság okozta, hogy lassankint többféle E-t tételeztek fel, kik a következők: – 1. A thraciai E., kinek fia Ceryx törzsökös atyja a róla Κηρυχες-nek nevezett attikai nemzetségnek. – 2. Az 1-beli Ceryxnek fia, Antiphemus atyja. – 3. Musaeusnak Deiopétól, Triptolemus leányától született fia, a kit a hagyomány a mysteriumok alapítójának tekintett, s a kinek az athenaei Acropolison szobra is volt. Paus. 1, 27, 4. – 4. E. a neve annak a fűzfapoétának, a kivel Petronius elmondatja a Troiae halosis senariusait (c. 89) és a bellum civile hexametereit (c. 110–124). L. M.
