Fonteji,
Fonteji, régi plebejus nemzetség Tusculumból (Cic. Font. 18, 41), a honnan csak utóbb került Romába. – 1. Ti. Font. Crassus, P. Scipio alvezére Kr. e. 212-ben Hispaniában, ennek halála után osztozott a fővezérségben L. Mariusszal. Liv. 25, 34. 26, 17. – 2. Ti. Font. Capito, valószinűen az előbbinek fia, Kr. e. 178-ban praetor Hispaniában, a hol fővezérségét a következő két évre is meghosszabbították. Liv. 40, 59. 41, 2. – 3. M. Font., Kr. e. 91-ben Servilius proconsullal, kinek alvezére volt, Asculumban megölték a szövetségi háború kezdetén, mikor Servilius a városnak Romától elpártolt lakosait igyekezett visszahódítani. Ez volt tulajdonképen a jel a szövetségi háború kitörésére. Cic. Font. 18, 41. App. b. c, 1, 38. Vell. Pat. 2, 15. – 4. M. Font., az előbbinek fia, volt triumvir monetalis, quaestor, Hispaniába ment Sulla legatusaként (Cic. Font. 16), Kr. e. 74-től 72-ig propraetor Gallia Narbonensisben, zsarolásai miatt megtámadták Romában, Cicero egyik, részben fönnmaradt beszédében, védelmezte Kr. e. 69-ben, de elitélték. Cic. Att. 1, 6, 1. – 5. P. Font., a nálánál idősebb P. Clodiust még mint imberbis adulescentulus fiává fogadta és így Clodiust patricius nemzetségből plebejusba juttatta. Cic. pro dom. 13, 34. 35. 29, 77. 44, 116. – 6. Font. Capito, Antonius barátja, Kr. e. 37-ben elkisérte Maecenast, midőn ezt Octavianus elküldte volt, hogy Antonius és Octavianus között helyreállítsa a békét. Hor. sat. 1, 5, 32 sk. Utóbb Antonius megbízásából Cleopatrát Syriába vitte Aegyptusból. Plut. Anton. 36. – 7. C. Font. Capito, az előbbinek fia, Augustus idejében consultársa Germanicusnak Kr. u. 12-ben, utóbb proconsulként Asiát kormányozta, bevádolták,de kiderülvén ártatlansága, fölmentették. Tac. ann. 4, 36. – 8. Font. Agrippa, Vespasianus uralkodása elején proconsul volt Asiában, innen Moesiába tették át, a sarmaták ellen folytatott háborúban esett el. Tac. hist. 3, 46. – 9. Font. Magnus, szónok Bithyniából, ifj. Plinius kortársa, a ki megrója gyorsbeszédűségéért és rengeteg körmondataiért. Plin. ep. 5, 20, 4. B. G.
