Religiosi dies, a római calendarumban aggodalmas napok, a melyeken a rómaiak vallásos aggodalmaskodásból nem mertek bizonyos dolgokat megkezdeni, s csak azt tették, a mi föltétlenül szükséges volt. Festus mondja (s. v.): quibusnisi quod necesse est nefas habetur facere. Cicero szerint (Att. 9, 5): religiosi dies dicuntur tristi omine infames impeditique. Ily napokon nem mutattak be áldozatokat, nem tartottak gyűléseket, törvényszéki tárgyalásokat, katonai gyakorlatokat, mert ezek a dies nefastihoz tartoztak. Még a magánéletben is óvakodtak ily napokon útra kelni, főleg pedig házasságot kötni, még a megelőző napon sem, nehogy a házasság első napja rossz omenül szolgáljon. Ilyenek voltak a halottaknak vagy az alvilági isteneknek szentelt napok: a Parentalia (febr. 13–21), Feralia (az előbbi ünnep utolsó apja, febr. 21), mikor a mundus nyitva állott és a halottak a felvilágra jöhettek (aug. 24. oct. 4. és nov. 8), a Lemuria napjai (maj. 9. 11. 13), továbbá a Vesta papnők és a Saliusok körmeneteinek napjai, szerencsétlen csaták évfordulói, pl. az alliai (jul. 16), cannaei (aug. 2), a hónap három főnapját követő napok (postriduani), mert ezeken sokszor érte a rómaiakat vereség vagy más csapás. Ezért a nevük olykor atri dies. V. ö. Dies. G. J.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.