ÁSVÁNYOK.
ÁSVÁNYOK. Az ásványtan (mineralógia) meglehetősen fiatal tudomány, melyet az ókorban nem ismertek. Sokszor nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a különböző ásványok bibliai nevei azonosak-e az ásványtan mai elnevezéseivel. A Bibliában a következő ásványok fordulnak elő: 1. Drágakövek: gyémánt (Ez 3,9; Zak 7,12; 2Móz 28,18), agát (2Móz 28,19), ametiszt (2Móz 28,19; Jel 21,20), bdellium (4Móz 11,7), berill (Ez 28,13; Jel 21,20), rubin (Ézs 54,12), kalcedon (Jel 21,19), krizolit (2Móz 28,20; Jel 21,20), krisopráz (Jel 21,20), zafír (2Móz 28,18; 24,10), jácint (2Móz 28,19; Jel 21,20), jáspis (2Móz 28,20; Ez 28,13), opál (2Móz 28,19), onix (2Móz 28,20; Jób 28,16; Ez 28,13), sárdius (2Móz 28,17; Jel 21,20), smaragd (2Móz 28,17), karbunkulus (2Móz 28,18), topáz (2Móz 28,17; Ez 28,13). – 2. Fémek: arany, ezüst, vas, réz vagy érc, ólom és ón (4Móz 31,22). – 3. Közönséges ásványok: alabástrom (Mt 26,7), kén (1Móz 19,24), márvány (1Krón 29,2), lúgkő (Péld 25,20; Jer 2,22).
