ÉJFÉL, (éj-fél) ösz. fn. Az éji időnek kellő közepe, azon időpont, mely a nap nyugta és fölkelte közepett van; midőn a nap az ellenkező félgömbön legmélyebben jár, s a mi láthatárunktól legtávolabb esik. Ellentéte: dél. Éjfél előtt; éjfél után. Éjfélt kiált az őr, vagy, kukorikol a kakas. Éjfélig virrasztani. Éjfélkor fölkelni.
„Kemény tél van, nagy zivatar,
Üvölt, ordít a felszél;
Tép, és szakgat, kapkod, csapkod,
S közel vagyon már éjfél.”
Kisfaludy S.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.