BARÁTSÁG
BARÁTSÁG, (barát-ság) fn. tt. barátság-ot. 1) Belső viszonszeretet, mely a választott félnek jó és rosz ügyeiben részvevőleg mutatkozik. Ritka madár az igaz barátság. Km. Örökös barátság, hív barátság. Barátságban élni, lenni. Barátságot kötni, barátsággal viseltetni. Barátságot tenni, cselekedni. Barátságot szinleni vagy tettetni. Igyunk egyet barátságért. Felebarátság. Ennek fele sem barátság. Km. Kutyabarátság, marhaszaporaság hamar oda van. Km. 2) Pajtásság, pajtáskodás, együtt nyájaskodás, mulatás. Barátságot kötni poharak között. 3) Jószivüség, jóakarat. Barátságból segíteni valakin. Köszönni, meghálálni a barátságot. 4) A régieknél baráti (kolostori) állapot vagy élet is: „Egy gonosz életű szépségű leánynek hízelködésével, kit hozzája bocsáttanak, akarák a barátságról eltéríteni.“ Debreczeni legendáskönyv, Sz. Tamás doktor életéről.
