PUHATOL
PUHATOL, (puh-at-ol) áth. m. puhatol-t. Alattomosan, észrevétlenül, finom tapintattal tudakol, megtud valamit. A tolvajokat puhatolni. Kipuhatolni mások titkait.
E szó átvitt értelmü a puha törzsöktől, mennyiben a puhatoló úgy teszen a tudandó dolgokkal, mintha azokat tapogatná, a gyöngéden érintgetné, nyomogatná.
