SIKKANTYÚ
SIKKANTYÚ, (sik-k-an-ty-ú) fn. tt. sikkantyú-t. Növénynem a négyhímesek seregéből és egyanyások rendjéből; virága csoportos; csészécskéi kettősek a magzat fölött, s rajta maradnak; közcsészéje sok levelű; bokrétája egy szirmu, négy–öt metszésű; vaczka félgolyóbisforma, vagy kopasz, vagy polyvás, vagy serteszőrös. (Scabiosa). Fajai sokfélék, melyek közől népnyelven különösen sikkantyúnak nevezik a csonkagyökerű, köz néven: elharapott gyökerű fajt. (Scabiosa succisa).
Több hasonló képeztetésü szavainkról itélve, eredetileg sikkantó, a sikkant törzsöktől. E nevet eredetileg a népnyelv az elharapott vagy csonka gyökerű fajnak adta. Lehet szikkantyú is, mint Szatmárban ejtik.
