bőrnadrág: rövidre nyírt szőrű báránybőrből vagy jobbmódúaknak cserzett szarvasbőrből, az ellenzős szabású posztónadrág mintájára készült ruhadarab. Viseletére csak a 19. sz. elejétől van adatunk, de valószínű, hogy előbb is készítették. A hozzávaló báránybőröket jól kikészítették, puhára törték és a szőrét rövidre nyírták. Két szárrészből toldották össze középen. Eleje, vagyis az ellenzője lehajtható, hátulja a faron karikába szabott volt. Széles korcába húzott nadrágszíjjal szorították a derékhoz. Szára vége hasított volt. Talpalója is volt, hogy fel ne csússzon. A 19. sz. elején már országosan elterjedt, bár uralkodó viselet akkor a →gatya volt. Pusztázó vagy rétet járó embernek nem volt alkalmas, szárát a felcsapódó nedvesség megkérgesítette, inkább a kocsizó és erdőt járó emberek öltözete volt. A pásztorok is viselték, kezdetben szőrével kifelé, később, a múlt század derekán szőrével befelé. Természetes színében hagyták, vagy feketére festették. Időnként hájjal kenegették, hogy jobban állja a nedvességet. Az otthon ülő öreg gazdák szerették. A posztó terjedésével posztóval borították és flanellal bélelték. Ritkán díszítették is a bőrnadrágot: szabásvonalát oldalt és a farán színes irhával fedték, a comb tükrére vagdalásos bőrmunka került. A 19. sz. elején a posztó →rajthúzlik divatjával a pásztorok között elterjedt a bővebb szárú, pantalló formájú, a csizmaszárra húzott, juhbőrből szabott rajthuzli. Oldalt sűrűn varrott fényes rézgombokkal gombolódott. A gombolás alatt 3–4 cm széles piros irha futott. A 19. sz. végén a Dunántúlon a juhászok és a vadászgató polgárok csináltattak szarvasbőrből flanellal bélelt csizmanadrágot is a hozzáértő városi szabókkal. Nadrág szavunk, amely bolgár eredetű, már a 12. sz.-ban előfordul, de nem bőrnadrággal kapcsolatban. A szűcsárjegyzékben sem szerepel. – Irod. Ecsedi István: A Hortobágy-puszta és élete (Debrecen, 1914); Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820– 1867 (Bp., 1956).
Dorogi Márton
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.