féregűzés: Az élősködő rágcsálók és rovarok (főleg patkány, egér, bolha, svábbogár) távoltartása a paraszti háztartástól fontos szerepet játszott. Teljesen célravezető racionális módjai a legutóbbi időkig nem voltak ismertek. Ennek következtében sok változatban élő, kimódolt →mágikus eljárásai is elterjedtek voltak országszerte. Ezek egy részét alkalomszerűen, a féreg megjelenése esetén alkalmazták. Bizonyos racionális gyökerű módszereken kívül (egy patkányt felsebeznek, csípős szerrel bekennek, vagy nyakába csengőt kötnek – a visítás vagy a csengő hangja elűzi a többit) a következő eljárások voltak a leggyakoribbak: halottmérő rúd darabját vagy lóistráng csatját dugják a patkánylyukba; a patkányt megetetik búzával vagy kukoricával, majd →ráolvasással vagy zajkeltő eszközökkel (síp, duda, kolomp) (→zajkeltés) küldik el (gyakran folyóba, tóba); a házat meztelenül háromszor körülseprik vagy körülfutják (→bekerítés); arra haladó kocsival elvitetnek egy patkányt, mire a többi is utána megy. – A naptári ünnepekhez vagy más nevezetes időpontokhoz kapcsolódó eljárások általában megelőzőek. Sok hiedelemtartalmát elvesztett gesztust, ill. tréfássá vált elemet tartalmaznak. A féregűzés legáltalánosabb napjai →nagypéntek és →nagyszombat. Nagypénteken kora hajnalban körülfutják vagy körülseprik a házat (háromszor, meztelenül, szótlanul stb.), helyenként nagycsütörtöki patakvízzel hintik körül a házat. A nagypéntek reggeli →tűzgyújtási tilalommal függ össze a patkányok „füstös kéményhez” küldése. Nagyszombati első harangszókor a templomba küldik őket hagyományos ráolvasásszövegek kíséretében (pl. „Patkányok, beharangoztak, menjetek a templomba”) – ugyanez történhetett más ünnepen, vagy vasárnapi, újhold pénteki harangszókor is. Ugyane napon elterjedt volt – főleg az Alföldön – a gyerekek kolompolása, ilyesféle szövegek kíséretében: „Megszólaltak a harangok, kígyók-békák távozzatok!” „Patkányküldő” nap volt még Kázmér (márc. 4.) és Nikázius (dec. 14.) – e napokon általánosak voltak a ráolvasás jellegű feliratok cédulán, falon, kerítésen stb. (Pl.: „Ma vagyon szent Nikázius napja – takarodjatok patkányok.”) →Szent György napján, márc. 1-én vagy a béka első megszólalásának napján a bolhát küldték el a háztól. – A fenti eljárások, ill. alkotóelemeik közül igen régi gyökerű és Európa-szerte elterjedt a körülfutás, a zajkeltéssel történő elküldés, a meztelenség, a ráolvasás, valamint a vízbe küldés; ezek nagy része egyúttal a legáltalánosabb és legrégibb rontáselhárító eljárások (→rontás elhárítása) közé tartozik. A jeles napokhoz kapcsolódó féregűzés Európa különböző helyein más-más szentekhez kapcsolódik, így a nálunk ismerteken kívül patkányküldő nap még Szent Gertrúd, Medárd, Szent János napja. A féregűzőt gyakran hozzáértő ember végezte; szinte minden kisebb körzetnek megvolt a patkányküldője (gyakran vízimolnár), akinek alakját titkok övezték, módszereit nem árulta el, részben ennek következtében lett hiedelemmondai alakká (→ördöngös molnár). Mondaköre Európa-szerte elterjedt a középkor óta; nálunk is közismert. A féregűzés fontosságát jelzi, hogy a mindennapi életet átszövő →előírásokat és →tilalmakat gyakran hozták vele kapcsolatba. Legáltalánosabbak ezen a téren a meszelésre vonatkozó hiedelmek voltak (→ még: takarítás).
Pócs Éva
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.