járás: 1. (lat. calcatura) a faluhatár meghatározott célra fenntartott része (pl. csordajárás, →nyomás). Az állattartásban a nagyobb →legelőnek rendszerint egyetlen, ritkán két állatcsoport (leginkább a →gulya és a →ménes) részére fenntartott területe, amelyen egy →számadó alatti pásztorcsoport őrzi a jószágokat. A Hortobágyon pl. 3–7 km-es átmérőjű, 2–3000 holdnyi szabálytalan alakú területek. A járáson kiemelkedő részen van a szállás, az állatok éjjeli pihenő- és delelőhelye, a pásztorok építménye (pásztorkunyhó,→cserény, →vasaló stb.) és a →kút a →vályúval. A járáson a szarvasmarhák (gulya, csorda) számára rendszerint nincs építmény (→szabadvacok), a többi állat részére →természetes enyhelyek vagy építmények (→akol, →hodály, →karám, →szárnyék stb.) állnak. A szarvasmarhák állását és a juhok →esztrengáját rendszeresen továbbhelyezik, hogy a legelőt ezzel is trágyázzák (→kosarazás). A járás területét a pásztorok által meghatározott rend szerint legeltetik. Az állatfajonkénti legelőfelosztás már a 14–15. sz.-ban is előfordult, a járások és funkciójuk kialakulása a 18. sz.-tól kezdődött. – Irod.Balogh István: A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja (Népr. Ért., 1943); Balogh István: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században (Ethn., 1958); Törő László: Legeltetési rend a Hortobágyon (Műveltség és Hagyomány, 1965). – 2. közigazgatási egység, a →megye középfokú, a községi igazgatás felett álló igazgatási szerve. A nemesi megye fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum, 1948 óta csak igazgatási feladatokat ellátó szerv. – A járások határai – noha gyakran változhattak – sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére. 1971-től a megyei tanácsok igazgatási-végrehajtó szerveiként járási igazgatóságokat szerveztek, e ezzel együtt megszűntek testületi szerveik.
Szabadfalvi József–Filep Antal
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.