külső legelő: valamely település határának területileg és funkcionálisan elkülönülő része, a →belső telektől rendszerint távol eső, a szilaj állattartás színteréül szolgáló gyeplegelő vagy erdei legelő megkülönböztető elnevezése a →belső legelővel szemben. A külső-belső legelőrendszer elsősorban az alföldi →szálláskertes települések jellemzője, de hegyvidéki erdős határú helységekben sem ritka a középkorban. A külső legelőn tartották tavasztól őszig (félszilaj állattartás) vagy egész évben (szilaj állattartás) az ún. tőke- vagy heverő marhát, azaz a szilajménest, a kupecmarhát, igázásra nem fogott tinót stb. A 19. sz. folyamán az alföldi külső legelők övezete fokozatosan összébb szűkült a gabonakonjunktúrák és a népesség növekedése következtében egyre jobban terjeszkedő szántóföldi növénytermesztés elől. (→ még: külterjes állattenyésztés, →legelő) – Irod.Györffy István: Magyar falu–magyar ház (Bp., 1943); Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században (Ethn., 1954–1955); Balogh István: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században (Ethn., 1958–59); Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje (Bp., 1971).
Török Katalin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.