keménycserép: az agyagból előállítható edények egyik fajtája. Alapanyaga fehérre égethető agyag, amelyhez kvarc, földpát és mészpát járul. Az edényeket többnyire sablonokkal készítik, az ovális és a négyzetes formájú edényeket és domború díszítésű tárgyakat pedig öntés útján. A máz alatti festést az edény magas hőfokon kiégetett felületén – 1000–1200 °C-on – alkalmazzák, majd ezután alacsonyabb hőfokon – 970–1050 °C-on – másodszor is kiégetik a bórsavban gazdag és a felületet teljesen fedő átlátszó mázzal együtt. Az első égetésnél az agyag igen kemény lesz, ami használhatóságát fokozza. – 1768-ban Wedgewood (1730–95) angol keramikus találta fel a keménycserép készítését, és hatására a 18. sz. végére már Európa-szerte csökkent a fajanszgyártás. A korábban fajanszot készítő manufaktúrák sorra áttértek a korszerűbbnek és használhatóbbnak bizonyuló keménycserép gyártására. Ennek következtében szűnt meg a korábban fajanszot gyártó, az osztrák uralkodóház tulajdonában levő holicsi manufaktúra 1783-ban, és a híres tatai Kuny Domokos-féle fajanszgyártó műhely is áttért a keménycserép készítésére. A jómódú polgárok, főurak és főpapok sorra alapították a keménycserépgyárakat, a legtöbbet a 19. sz. elején. A parasztság körében népszerűvé vált keménycserép a népi fazekasság megszűnésének egyik tényezője. Hazánk legjelentősebb keménycserépgyárait Telkibányán, Bélapátfalván és Hollóházán alapították. (→ még: apátfalvi keménycserép, →hollóházi keménycserép, →telkibányai keménycserép) – Irod.Csányi Károly: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei (Bp., 1954); Takács Béla: A telkibányai keménycserépgyár parasztedényei (Népr. Ért., 1962); P. Brestyánszky Ilona: Ismerjük meg a kerámiát (Bp., 1966).
István Erzsébet
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.