természetes enyhely: a →legelőkön és a →pásztorkodásra használt területeken a talaj szintjéből kiemelkedő természetes, részben mesterséges tereptárgy, amelyet az állatállomány védelmére használnak. Anyagát és alakját a földrajzi viszonyok határozzák meg, lehet domb, partoldal, meredek sziklafal, mélyedés, ill. természetes vegetáció, erdő és nádas. Funkciója az állatállomány védelme, az együtt tartást rendszerint nem szolgálja. Védelmet nyújt a vihartól és részben a csapadéktól is. A Kiskunságban a domb, a Dunántúlon és az É-i Középhegység területén a szélmentes hegyoldalak, barlangok és az erdők, az Alföldön elsősorban a nádasok és az erdők nyújtottak természetes enyhelyet. Az egykori →külterjes állattenyésztés idején a természetes enyhelyek a téli oltalmat is szolgálták, később a tavasztól őszig tartó legeltetési időszak alatt nyújtottak védelmet. – Az erdei állatteleltetésre, az erdő természetes enyhelyként való felhasználására már a 14. sz.-tól vannak adatok. Az Alföldön, elsősorban a Hortobágyon az árvízlecsapolás után, mesterségesen is telepítettek erdőket. Számos helyen a →telelők is erdőkben voltak. A réteket, a nádasokat és a dús vegetációjú folyóvölgyeket ugyancsak a honfoglalás előttről használták természetes enyhelyként. Minden külterjes állattenyésztési mód, pl. a nomadizmus és a →transhumance, sőt a havasi pásztorkodás (Alpwirtschaft) is felhasználta a természetes enyhelyek védelmét. – Irod.Györffy István: Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Bp.–Debrecen, 1927); Szabadfalvi József: Nomád teleltetési rendszer az Alföldön (Műveltség és Hagyomány, 1966); Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, 1970).
Szabadfalvi József
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.