Árnyékjáték
Árnyékjáték (dram.), keletről, szorosabban Khinából az oszmánokhoz átszármazott neme a szinpadi előadásnak. Az oszmánoknak úgyszólván drámájok és így szinpaduk sincs s ennek hiányát pótolja a Karagöz, az Á. Ez előadásoknak technikája igen egyszerű: egy átlátszó fehér vászonfal hátuljára szoríttatnak szintén átlátszó, finoman kifestett bőrbabok, melyek minden irányban mozgathatók és a háttérből rájok eső Világítás által nagy és domború alakban tünnek a néző elé. Ezeket a karagözdsi, a török impreszário, ki egy személyben vállalkozó, igazgató, költő, szinész, nagyon ügyesen tudja mozgatni és beszéltetni. Ezek az Á.-ok a Ramazan hónap folytán v. a kávé házakban v. vendégszerető magánosok lakásában adatnak elő. Miután Törökországban női nézőközönség nem létezik, az előadott Á.-ok cselekményei és párbeszédei nem mindig a legfinomabbak. A Paprika Jancsihoz és a Hanswursthoz lehetne hasonlítani a Karagözt, ha ez utóbbi mégis komolyabb irányú nem volna és majdnem az egész oszmán népéletet föl nem karolná. Az Á. főszemélye a török Don Juan, a Karagöz, ki mindenben a főcinkos és Hadsi Eivadban Leporellóját találja. Egyéb alakok: Bekry Musztafa., egy iszákos, bárgyú, gazdag paraszt, továbbá a dervis. ki általában nagy gazembernek festetik, az albániai haramia, végül szolgák, idegenek, házalók, ópiumpipázók stb. A nőalakok néha erényesek és diadalmaskodnak. Általában véve a cselekmény és beszélgetés otromba, ámbár ez utóbbi költői virágokkal és dagályos képekkel szokott kicifrázva lenni. Mindamellett e kezdetleges előadásokban is útat tör magának a népszerü szatíra, mely éles világot vet az oszmán közállapotokra. Az A. műsora 30 darabból áll rendesen, a Ramazán ugyanannyi éjjelére számítva.
