Aleuták
Aleuták (Katalin szigetek), szigetcsoport, amely 1600 km. tágasságú nagy ívben húzódik Észak-Amerikától, Alaszka hegyfokától egész Kamcsatkáig Ázsiai-Oroszországban (a Gr. K. h. 160°-tól 195°-ig) és az É. sz. 50°-a alatt a Bering-tengert elválasztja a Csendes-óceántól, mintegy hidat képezve É.-Amerika és Ázsia szárazföldje között. A szirtszerű kisebb szigeteket számba nem véve, 58 szigetből áll, melyek területe 16,585 km2 lakossága pedig 1880-ban 1890 aleuta, 479 kevertvérű és 80 fehér ember volt. A szigeteket három csoportba foglalják; a keletit Rókaszigetek-nek, a középsőt Andrejanovi-szigetek-nek, a nyugatit pedig Szaszignan vagy Közeli-szigeteknek nevezik. A legnagyobb szigetet Unimakot (3610 km2), amelyen egy működő tűzhányó van, a Sisaldin (2729 m.), keskeny tengerszoros választja el Alaszka félszigettől. Tőle Ny-ra van Unalaszka (3090 km2) az A. legfontosabbika, ahol a fokaprém és tengeri-vidrabőr-tárházak vannak; a szigetnek 783 lakosa van. Ahhoz csatlakozik a kis Umnak sziget, melynek tűzhányója 1878. kitört. Egyáltalában az összes szigetek vulkáni eredetűek és a tengerből hirtelen emelkednek meredek hegyeik, melyeknek a lejtőin csak saxifragák, hangák, mohok és füvek nőnek. Fa nincs más, mint elnyomorodott fűz és éger. Megkisérelték fenyvesek ültetesét, de nem sikerült. A szárazföldi fauna madarakra, kis rágcsálókra és a foltos mormotára szorítkozik. Róka néha a szárazföldről kerül oda. Az éghajlat zord és nedves. Unalaszkán az évi közép hömérséklet 3,3° C., márc.-ban 2,5°, aug: ban 11,1°, a legnagyobb szélsőségek -18° és 25°C. Eső 1050 mm.
