Balaton-Füred,
Balaton-Füred, nagyközség Zala vm. tapolcai j.-ban, (1891) 1788 magyar lakossal, s a híres balatoni fürdővel, mely a községtől K-re negyedórányira, közvetlen a Balaton partján 135 m. magasságban fekszik. A fürdő úgy szép fekvésénél, mint gyógyító erejénél fogva hazánk elsőrendü fürdői közé tartozik, de tagadhatatlan, hogy mai állapota nem felel meg mindenben a kor igényeinek. A fürdő számos nagy szabasu épületeiben s csinos nyaralóiban 600 szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére, kiknek száma évenkint 2000 körül van. Felkeresik nemcsak a balatoni fürdő miatt, melynek erős hullámcsapásai s iszaptartalma a tengeri fürdőre emlékeztetnek, hanem egyszerü savanyuvize miatt is (Ferencz József forrás), melynek vegyelemzése a következő: 1 liter vizben van Heller E. szerint.
Azonkivül sikerrel alkalmazzák a savó és a szőllőgyógymódot. B. éghajlata meleg, miért is a legkellemesebb tartózkodás tavaszra esik, nyáron az erdő hiánya nagyon érezhető. Fürdői helyiségének berendezése jeles; parkját Kisfaludy Károly szobra díszíti. Van posta és táviróhivatala, gőzhajóállomása (közlekedéssel a siófoki vasuti állomáshoz, Badacsonyra és Almádira) a Stefánial Yachtegyletnek gyára és kikötője, a faluban pedig földmíves és vincellérképezdével összekötött szeretetháza; szőllőit a filloxera nagyrészben elpusztította. Legközelebbi vasuti állomása Veszprém. B. tulajdonosa a tihanyi apátság. V ö. Jalsovics Aladár: A B.-i gyógyhely és kirándulási helyei; Budapest 1878; C. L. Sigmund: Füreds Mineralquellen und der Plattensee. Pest 1837; K. Orzovensky, Bad Füred am Plattensee, Pest 1866; H. Mangold: der Kurort Füred am Plattensee. Wien 1878; u. az, Führer durch B. Budapest 1882.
