Birság

Full text search

Birság, a régibb magyar magánjogban a magánjogi megtorlás tárgyát tevő vétségek és bántalmak esetében a sértett fél részéről követelhető elégtétel címen fizetendő pénzösszeg. Tágabb értelemben a B. nevezete alatt a hasonló rendeltetéssel birt homagiumot, vagy az u. n. dijat is értették s innen eredt, hogy az a régi különbség, melynélfogva a dij mindig a sértett felet, a birság pedig a birót és a felet közösen illette, később elmosódott s ujabb időben a felosztás elvét úgy a dijra, mint a birságra alkalmazták. A birság összege a sértés minőségéhez és a sértett fél rendi állásához képest különböző volt. Ujabban B.-nak nevezik azokat a pénzbüntetéseket, melyek a büntétőtörvények sulya alá nem eső törvényszegés v. egyéb rendet sértő cselekmény megtorlása végett szabhatók ki. Igy p. birsággal sujthatja a polgári biróság perrendészeti hatalmánál fogva a feleket, akik a tárgyaláson egymás iránt illetlenül, a biróság iránt pedig tiszteletlenül viselkednek (1868: LIV. t.-c. 118. §), azt a felet, aki az okiratok előforduló irását vagy aláirását rosszhiszemüen megtagadja (u. o. 171. §), aki a perorvoslatokkal visszaél (1881: LIX. t.-c. 49. §) stb. Pénzbirsággal sujtható saját fegyelmi birósága által fegyelmi vétség miatt az ügyvéd (1874: XXXIV. t.-c. 70. §). B.-gal büntetendő az, aki az illetékköteles jogügyletnek a pénzügyi hatósággal való közléséré vonatkozó szabályokat meg nem tartja (1882: XXXIV. t.-c. 20. §). Ezzel szemben a bűntett, vétség vagy kihágás esetében fizetendő, s szabadságvesztés-büntetéssé is átváltoztatható, pénzbeli büntetés pénzbüntetésnek neveztetik. Megjegyzendő azonban, hogy törvényeink nem következetések ezen megkülönböztetés gyakorlati keresztülvitelében s gyakran pénzbüntetésnek jelzik a büntetés jellegével biró oly pénzbeli elmarasztalást is, amelynek alapjául szolgáló cselekmény nem sorozható a törvényszegések imént jelzett hármas kategóriájába Ilyenek p. az erdőrendészeti áthágások, melyekre nem pénzbirság, hanem pénzbüntetés alkalmazandó (1879: XXXI. t.-c. IV. fej.). A tanu, aki a biróság idézésére alapos ok nélkül meg nem jelenik, vagy aki vallomást tenni vonakodik, arra nem pénzbirsággal, hanem pénzbüntetéssel szorítandó (1868: LIV. t-c. 206. §). Birságokból sok jótékony intézet tartatik fenn, p. pénzügyőri nevelési alap, rabsegélyző egyletek, javítóintézetek, zólyom-lipcsei Gizella árvaház stb. A rabbiszeminárium és izr. népiskolák segélyezése a Haynau által 1849-ben a zsidókra kivetett birságból keletkeztek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi