Hasáb
Hasáb v. prizma alatt a geometriában oly testet (1.ábra)
értünk, melynek lapjai közül kettő két egymással egyenközü egybevágó sokszög (A B C D E és (F G H J K), mig a többiek parallelogrammák (A B G F, B C H G stb.). A két sokszög a H. alapja és fedőlapja, a parallelogrammák pedig annak oldalai v. oldallapjai. Az alap és fedőlap egymástól való merőleges távolsága (J L) a magasság. Az alap területe szorozva a magassággal, megadja a hasáb köbtartalmát. Ha az oldallapok merőlegesek az alapra, akkor a H.-ot egyenes H.-nak hivjuk (2. ábra),
1. ábra. Ferde hasáb. 2. ábra. Egyenes hasáb.
ellenkező esetben ferde H.-nak (1. ábra). Szabályos a H., ha alapja szabályos sokszög. Ha a H. alapja és fedőlapja szintén parallelogrammák, akkor a hasábot egyenközlapnak v. parallelepipedonnak (3. ábra)
3. ábra. Egyenközlap.
hivjuk. A legismertebb egyenközlap a kocka. Az optikában igen fontos szerepet játszik a háromoldalu hasáb. (L. Prizma.)
H.-nak hivják a könyvnyomdászok az ujságoknál és könyveknél levő hosszanti elválasztó vonalak között levő szedést, továbbá azokat a hosszabb szedésdarabokat is, amelyekből a lapot v. egyéb munkát összeállítják.
