Hering
Hering (Clupea Cuv.), a nyilthólyagu halak rendjébe tartozó halnem, oldalt összenyomott testtel, fogazott hassal, az alsónál rövidebb felső álkapocscsal, gyengén fogazott vagy fogatlan garatcsonttal, villás farkkal. Fajait a szerint, amint a garatcsontok fogasak, vagy fogatlanok, két csoportba osztják, az első csoport a Clupea Cuv., a második csoport az Alosa Cuv. (l. o.). A Clupea csoportból legismertesebbek a közönséges hering (C. harengus L.), mely 20-35 cm. nagyra nő, az É-i Atlanti-oceánban, az Északi- és Keleti-tengerben tenyészik, de egy része csak a nyilt tengeren, másrésze a partok közelében. A nyilt heringek Norvégország és Anglia körül a partoktól 4-600 km. távolságban élnek, a tenger szine közelében s a partokra határozott utakon csak ívás idején jönnek, ami egyrészüknél késő nyáron és őszszel, másrészüknél télen törétnik. A parton élők soha sem távoznak el messze a partoktól s ívásuk áprilisban, májusban esik meg a folyótorkolatok vizében. Miután a különböző H.-törzsek ívása különböző időben történik, halászatuk is különböző időre esik. Az angol keleti partokon a H.-halászat főideje a nyár dereka, amikor is csupán a skót halászok 1000 millió darabot is fognak ki. A norvég partokon a H.-halászat ideje a tavasz, a nyár és a tél. A Keleti-tengerben októbertől márciusig 1?-2? millió H.-et halásznak ki. - A kerskedésben négyféle H.-et különböztetnek meg: 1. friss v. zöld H.-et; 2. besózott vagy pökel H.-et; 3. bükkinge- vagy frissen megfüstölt H.-et és 4. marinozott H.-et, amelyet frissen megsütnek és ecetbe tesznek. De megkülönbeztetnek ezeken kivül szüz-, teljes- és üres H.-eket, melyek közül az elsők kétévesek, még nem ivarérettek, a következők az ivarérett, de még nem ívotttak, az utolsók a már ívottak: Másik ismert faj a C. sprattus L., amely mint muszka, szárdina kerül a kereskedésbe, néha pedig a H.-gel keverve árulják
