Modor
Modor (Modern, Modra), rendezett tanácsu város sz. kir. város címmel Pozsony vármegyében, a Kis-Kárpátok tövében. A csinos fekvésü város nagyobbára még kőfalakkal van körülvéve s régi kapuinak némelyike is áll még; utcái rendesek és tiszták s városi jellegüek. Főterén áll a régies városháza, a székesegyház; a városnak legdíszesebb épülete a városon kivül álló állami tanítőképzőintézet. M.-on van állami tanítóképzőintézet, községi polgári fiu- és leányiskola, iparos-tanonciskola; van polgári kórháza, többféle egyesülete, posta- és táviróhivatalal és postatakarékpénztára.
Modor város címere.
Vasút állomása (Modor-Senkvic) a várostól távol esik. Lakóinak száma (1891) 4991, kik közt van 184 magyar, 737 német és 4057 tót, hitfelekezet szerint 2014 r. kat., 2797 ág. evang. és 171 zsidó. A házak száma 614. M. lakói jelentékeny agyagipart űznek, az itt működő 33 önálló fazekas a közönséges főzőedényeken kivül finomabb faience árut is állít elő. Az agyaripar emelése néhány éven át agyag-ipariskola is állott fenn, de az 1887-ben megszünt. A lakók ezenkivül posztókészítést és bortermelést is űznek. Környéke igen szép s emelését célozza a M.-i turista-egyesület. M. közelében nyaralótelep van alakulóban. 1237. Ottokár cseh király a közeli Vöröskő várát elfoglalván, M.-t is elpusztította; a város ezután a XV. sz. elejéig a pozsonyi grófok tulajdona volt, majd Stibor vajda kezére került, kitől az Országh-családra szállt. E család kihaltával (1549) a koronára szállt vissza. Rudolf király szabad királyi városság emelte; 1605. Bocskay előtt meghódolt. A későbbi zavarok alatt a város igen sokat szenvedett s 1729. nagy tűzvész pusztította.
