ölt – ‘fűz, áthúz ‹cérnát›’; ‘összefon’: kart karba öltve; ‘‹ruhadarabot› magára vesz’: ünnepi ruhát öltött; ‘kidug’: nyelvet ölt. Származékai: öltő, öltés, öltöget, öltöny; öltözik, öltözködik, öltöztet, öltöztető, öltözet, öltözék, öltöny.
Vitatott eredetű szó. Valószínűbben az illikill- tövéből lett műveltető -t képzővel; a magánhangzó alakulását a -lt szóvég befolyásolhatta, mint a kel ⇨ költ, telik ⇨ tölt esetében. Az ill- tő ‘hozzáér, tapad’ értelme alapján a fenti alapjelentések jórészt magyarázhatók. Kevésbé valószínű, hogy közvetlen ótörök előzményre kell gondolnunk: ujgur, kun elt-, oszmán, jakut ilt- (‘vezet, visz’), mert ezekből nehéz a ‘ruhát ölt’ jelentést levezetni. Lásd még emberöltő.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.