üt – ‘erős lendülettel csapást mér’; ‘ezzel fájdalmat okoz’: fejbe üti, üti a lovát; ‘erős csapással továbbít’: a hálóba ütötte a labdát; ‘kelt’: zajt, lármát üt; ‘bever’: szeget üt a falba; ‘‹óra› az időt jelezve dallamos hangokat ad’: épp kilencet ütött; ‘‹kártyában› erősebb lappal elviszi mások letett lapjait’; ‘‹szín› erősen eltér’: ezek a színek ütik egymást; ‘‹leszármazás alapján› hasonlít’: az apjára üt a gyerek. Származékai: ütés, ütő, ütöget, ütődik, ütleg, ütlegel, ütközik, ütköző, ütközet.
Bizonytalan eredetű szócsalád. Talán ősi örökség a finnugor korból: vogul jeht-, osztják évete (‘vág’), zürjén öktinö (‘kivág’). Az egyeztetést kétségessé teszi, hogy a rokonnyelvi előzmények nyomán magyar et volna várható. Az ütleg az ütlek igealak főnevesült formájából való; így keletkezett a félsz vagy a mersz is. Lásd még üteg, ütem.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.