fene – ‘gennyes, üszkös, rákos seb’: egye meg a fene; ‘‹kérdőszó indulatos nyomatékosítója›’: ki a fenét, hová a fenébe, mi a fenének?; ‘‹indulatos mondattagadó szó›’: fenét, fenéket!
A fen ige folyamatos melléknévi igenevének (fenő) alakváltozata (mint pl. hinta, hulla, penge), s eredetileg a fogát fenő, támadásra kész vadállatra értődött. Így lett jelentése ‘vad, iszonyú’: Rémülve megszűnt a fene háború (Berzsenyi), majd főnévi értelemben ‘vadállat’. Mivel betegségek nevében gyakran szerepel állatnév (bőrfarkas, torokgyík, rák), a ~ különféle bőrbetegségek s más nyavalyák neve is lett (lépfene, rákfene): Megszült Pőcze Borcsa, / Kit megettek a fenék (József Attila). Szitokszó és indulatos nyomatékosító szó is ennek folytán lett, akárcsak a nyavalya, rosseb. Lásd még fenekedik, fenevad, fenyeget, fenyít.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.