grammatika
grammatika – ‘nyelvtan’. – grammatikus: ‘a nyelvtan tudósa’. – grammatizál: ‘nyelvtannal foglalkozik, nyelvtani elemzést végez’.
Tudományos szakszók a latin grammatica (ars) (‘nyelvtani tudomány’) és grammaticus (‘nyelvtantudós’) nyomán. Ezek a görög grammatikosz (‘írott nyelvvel kapcsolatos, nyelvtani’) melléknév nő-, illetve hímnemű alakjának latin megfelelői; a görög szó töve a gramma, grammatosz, tkp. graph-ma (‘irat, írásjegy’), amely a graphó (‘ír’) származéka. Lásd még gramm, gramofon.
