kondor1
kondor1 – ‘göndör’. Származékai: kondorul, kondorodik.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát kudar (‘göndör’), szlovén konder, szlovák kader (‘göndör fürt’). Korai, 10. század előtti átvétel, amikor a legtöbb szláv nyelvben megvoltak még az orrhangú magánhangzók; egy délszláv *kond(a)r alak kerülhetett át nyelvünkbe, amely a nyelvterület egy részén ~ formában honosodott meg, másutt pedig hangrendi átcsapással és a szókezdő hang zöngésülésével göndör formát eredményezett.
