Ős székely család, melynek törzse a hagyományok szerint Kálnok helységet alapitá, és azt a család egy részben mostanáig is birja. A gróf Nemes és Mikó családdal egy közös nemzetségből eredeztetik , és állitólag még a XIV. században I. Lajos király korában András, ki a családfa törzsét képezi, Nemes vezetéknévvel élt; s csak ennek fia István vette föl a Kálnoky nevet.
Nevezett Nemes András hagyomány szerint, – mi azonban a grófi diplomában leli alapját, – I. Lajos király testőrkapitánya volt, és azt vadászat közben egy medvétől menté meg, a honnan eredeztetik a család ősi czimerét, a dühösködő medvét . Fia – mint mondók – István a Kálnoki nevet vevé föl. Ennek fia Máté, ennek Demeter, ennek II. András. Benkő szerint e II. András vette föl a Kálnoky nevet, és Andreas Nemes de Kálnok-nak iratott. Ezen II. András 1459-ben jelen volt a medgyesi gyülésen ; egyik fia I. Bálint pedig 1506-ban az agyagfalvi gyülésen vett részt . És az ő idejétől kezdve azután folytonos világosságban áll a család története.
A családfáról, – mint látni fogjuk – lehagyvák nagyrészben a leányok nevei , holott a más családokkali összeköttetést épen ez mutatná fel.
Mielőtt tehát a család többi tagjairól is elmondanók rövid történelmi jegyzeteinket, lássuk I. Andrástól kezdve a család leszármazását a mai napig:
Nemes András I. Lajos kir. testőre.; Kálnoki István; Máté; Demeter; II. András 1459.; I. Bálint 1506.; Mihály. †; Péter Háromszéki főpap; II. Bálint 1560. táblai ülnök (dersi Petki Anna); Tamás a nemesi-ág törzse Lásd II. táblán.; Druzsianna (1. Kemény János. 2. Basa Tamás.); I. János 1612. Háromszéki főpap. (Sárfalvi Károli Kata); III. Bálint † 1627.; István Miklósvársz. királybiró székelyek kapit. (Béldi Anna); Sámuel gróf 1697. kanczellár † 1706. (gr. Lázár Erzse); Krisztina (Csáky Gábor); Zsuzsa (Mikes Kelemen); Ádám Csiki főkap. † 1719. (Mamucca de la Torre Mária); Bora (gr. Apor Péter); Domokos † 1732.; Antal tábornok; II. Sámuel ezredes; József a török (Maurer l.); Judit 1752. (gr. Petki Ist.); Lajos 1786. Torda v. főisp.; Franciska (Jellachich Ján. tábornok.); Ádám; Dénes Mikl. k.-biró iró (nőtlen); Julia (1. Maurer Mihály. 2. gr. Haller Lajos); Franciska † 1846. (Sethal János); Henrik; János tábornok † 1832. (b. Jósika Bora); György † százados (gr. Haller Anna); Imre (nőtlen); Pál titkár (nőtlen); Felix.
Tamás, ki az I. táblán. 1586.; Benedek 1612.; I. Mihály Csiki főkap. 1660.; László; Anna (Túri Fer.); Farkas 1686.; IV. Bálint. 1678. † Törökországban.; Péter 1704.; II. Mihály.; II. Tamás; József † 1711.; III. Mihály. 1711.; János 1715.; Teréz (Mezei Györg); Sándor székely ezredes.; Antal (Forró Teréz); Ferencz.; Klára (Pócsa Samu); Róza (Mikó Pál); József (1. Szacsvai Erzse. 2. Székely Anna); Sándor.; Károly.; András.; József.; Karolina.; Erzsébet.
I. Bálintnak, ki 1506-ban az agyagfalvi gyülésen jelen volt, fia I. Péter Háromszék főkirálybirája a XVI. század közepén két ágra szakasztá családát két fia II. Bálint és Tamás által. Annak ágazata utóbb gróffá leve, míg emennek ága maradt a nemesi rangnál; amaz ág az I.; – Tamás ága pedig a II. táblázaton mutattatik fel.
II. Bálint táblai ülnök 1560-ki dec. 11-én az ország által a vallásos vitatkozás hallgatására rendeltetik . Nejétől dersi Petki Annától leánya Druzsianna előbb Kemény János, utóbb Basa Tamás hitvese. Fia János 1600–1610 körűl Háromszék főkirálybirája, 1602-ban Géczi Andrással tartott; 1603-ban Székely alatt harczol és elfogatik, 1604-ben megszabadul; 1605-ben Bocskai részére a havasalföldi vajdával szövetséget köt . 1607-ben aláirta a contestatiot a jezsuiták mellett. Emlittetik a fejérvári gyülés 1608-ki aug. 9-ki gyülés végzésében is. Később Báthori Gábor zsarnoksága ellen kel fel, miért 1612-ben máj. 15-én a szebeni gyülésen nótáztatik ; de Bethlen Gábor alatt kegyelmet kap 1614-ben . Egyik fia III. Bálint 1627-ki aug. 4-én Brassóban halt meg kora 24. évében.
Jánossal egy időben egy másik János is élt, ki 1603-ban Brassónál Székely Mózses alatt esett el .
István, I. Jánosnak fia 1631. táján Miklósvárszék alkirálybirája volt Henter Péter statutoriája szerint. Ennek fia I. Sámuel, családjának legnagyobb férfia, erélyes, eszes férfiu. Háromszéknek főkirálybirája volt. 1686-ban Tökölit megverte a Vaskapunál; Tököli zászlója most is megvan Körispatakon . Utóbb kincstartó, majd főtartományi biztos. 1694-ben Csikból kiverte a tatárokat, és még ezen évben legelső udvari kanczellár lön , és az erdélyi udvari kanczellariát szervezé . 1697-ki april S-án I. Leopold királytól grófi rangot nyert utódai számára is . Ekkor nyeré az ősi medve czimer helyet az itt metszvényben látható czimerét, mely egy négyfelé osztott paizs, közép koronás kis paizszsal, melynek arany udvarában koronás kétfejü sas látszik, mellén aranyvértecskén a király nevének kezdőbetüje nagy L. ragyog. A czimer nagy paizs osztályaiban a rokon-családok czimereiből kölcsönzött képletek tünnek fel, ugymint az 1. osztályban a kivont karddal álló grif, (Bánffy czimer); a 2-ik osztályban a koronás fejü, és az ország almáját harapó kigyó (Bethlen czimer); a 3-ik osztályban fészkén ülő, és fiait vérével tápláló pellikán (tán Petki czimer?); a 4-ik osztályban a nyillal átlőtt és megkoronázott láb (Béldi czimer) látható. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobboldaliból az ősi czimer a száján nyillal átlőtt vérző medve, a baloldaliból pedig a nyakán nyillal átlőtt, és szarvai fölött félholdat és csillagot mutató dámvad (Lázár czimer) látható. A paizst – ugylátszik – arany-fekete foszladék veszi körül.
I. Sámuel, ki 1706-ban halt meg, – irodalmi téren is működött, ő folytatással adá ki Pethő Gergely Krónikáját 1702-ben, mely előbb leirt czimere áll, és e czimer alatt a czimerre vonatkozó következő (izetlen) versek állanak:
„Czimeredben lévő vadak piros vérrel
Ékesek, s vitéz láb, kemény nyil lövéssel.
Az griff és pellikán kegyelmes uradhoz
Jegyzik hűségedet, és Magyar hazádhoz.
Bánffi, Bethlen, Béldi, Lázár s Petki nemmel,
Kálnoki ős névvel te dicsekedhetel.”
Ugyan ezen czimer fölött – ugy látszik jelszava áll ez igékben: „Nec timide, nec tumide.“ Nejétől gróf Lázár Erzsétől, ki 1709-ben halt meg fia volt
Ádám gróf, 1705-ben január 27-én csiki főkapitánynyá neveztetett ki . neje Mamucca de la Torre Mária, spanyol nő, nővére volt az oláhországi vajda nejének.
Fiai közűl József, korán özvegységre jutott anyjok által Oláhországba vitetett, ott nevekedett fel; s később hivatalt viselt. Az akkori török-osztrák háboru zavaraiban – irja róla Kővári – Oláhország bojárai közt összeesküvést hoza létre, melynek czélja volt, Oláhországot a töröktől elszakasztva, a magyar korona igényein, Austriához csatolni. De a terv kitudódván, Konstantinápolyban zsinórt inditának számára; mi elől Erdélybe futott. Itt táblai ülnökségre neveztetett, de el nem fogadá. Életét Miklósvárt végzé. Közönségesen Kálnoki a török-nek nevezék. Nejétől Maurer leánytól fia Ádám; ennek fia Dienes, nőtlen, a forradalom előtt Miklósvárszék királybirája, és országgyülési hivatalos. 1847-ben Felső-Fejér megye főispánjává neveztetett, erről 1848-ban lemondván, a forradalom után elvonulva a hivatalos pályától, külföldi utazást tett, és arról irt munkájának „Vándor emlékei“ 1853. 2 kt. tiszta jövedelmét a Garai árváknak ajándékozá. Több czikket is irt a Kolosvári Közlönyben, és egy regényt „Karacsai Indár“ czim alatt 3 kötetben.
Józsefnek (I. Ádám fiának) testvére Antal szervezé az erdélyi első huszár sor-ezredet, az ugynevezett vörös csákósokat. Meghalt mint táborszernagy. Fia Lajos tordai főispán volt 1786-ban. Ennek fiai Henrik és János a tábornok, ki 1832-ben halt meg. Nejétől b. Jósika Borbalától már csak két fia Imre és Pál élnek.
Testvére Sámuel ezredes volt, elesett a porosz háborúban. Testvéreik még Ferencz, ki mint Csikszék birája halt el 1743. körűl. Továbbá Tamás, Jusztina b. Jósika Zsigmondnő, Teréz, Szálkai Istvánné, Kata tábornok Salm neje, kik 1750-ben osztozának . Végre testvérök volt
Domokos, ki 1732-ben halt meg, és reform. vallásu nejétől hat gyermeke maradt .
A II. táblázatot, – melyen a nemesnek maradt ág sarjadzik le, Tamás kezdi meg, ki 1586-ban perelt testvérével II. Bálinttal Egyedmezeje fölött Miklósvárszékben a Jankó családdal. Fia
Benedek 1612-ben mint Báthori Gábor ellenese nótáztatott, de Bethlen Gábor alatt kegyelmet nyert . Két fia maradt: Mihály és László.
Lászlónak fia Farkas, 1656-ban a kormány tanácstagjául neveztetett. Fia József 1704-ben aláirta Rákóczy Ferencz számüzetését . Cserey szerint kora egyik eszesebb férfia . Meghalt Brassóban ifjan 1711-ben. Leányában Terézben Mezei Györgynében ága kihalt.
Mihály 1649-ben Miklósvárszék ülnöke, Szárazajtáról irta magát 1660. körül csiki főkapitány és Mikovár kapitánya a Barcsay pártján állt , és ennek követe is volt a Portán ; a Kemény János részén állók által Csikban fogságot szenvedett. 1661-ki jun. 10-én a szebenieknek nyugtató levelet ad Bedőházi Tamás javainak átvételéről . Fiai közűl
IV. Bálint 1667–1678-ban Bethlen János Miklós atyjánál szolgál, és Bethlen Miklósnak barátja Béldi Pál részén lévén, ezzel kivándorlott a törökhöz, és ott is halt meg. 1678-ban nótázták .
Péter, IV. Bálint testvére, 1704-ben csiki főkapitánynyá neveztetik, de a következő évben már a Rákóczy forradalom részén állt, és Brassót ostromlá . Testvére
Tamás, kinek egyik fia Mihály a forradalom részén áll, és Rákóczival Lengyelországba fut 1711-ben . Fia Sándor székely ezredes volt.
Tamásnak másik fia János, ennek fiai Antal és Ferencz. Antalnak Forró Teréztől fia József, ki atyja a most élőknek.
A Kálnoky családból az emlitett Sámuelen kivül az irodalmi téren látjuk Kálnoki Mihályt, ki imádságos könyvet „Hosszú utcza, kevés költség“ czimül irt . És József, az ugynevezett török, koráról becses jegyzeteket hagyott, mi azonban az 1848-ki forradalomkor földulatott.